Thomas Day, Guillaume Sorel: Macbeth, Skócia királya

2025. 12. 28. 14:28   »   kritika   »   U2512

kiadó: Képes Krónikák Kiadó   
»   szöveg: György Zoltán

Azt hiszem kihagyott ziccer lenne egy ilyen magazin esetében nem a metalos párhuzammal kezdeni: emlékezzünk csak a szolnoki Lady Macbeth zenekarra vagy akár a Rebellion 2002-es konceptalbumára (A Tragedy In Steel – Shakespeare's Macbeth), mely a teljes történetet feldolgozza, de még Hobó Vadászata is beugorhat a Vészbanyák dalával. Számtalan példát tudnék még sorolni, hogyan hatott a rock/metal színtérre Shakespeare tragédiája, milyen filmfeldolgozások készültek, de esetünkben sokkal fontosabb, hogy számtalan jobb, rosszabb képregényadaptáció is készült. Ebből a csokorból hozta el nekünk karácsonyra talán a legjobb, de mindenképp a leggyönyörűbb verziót a Képes Krónikák Kiadó. A Macbeth, Skócia királya album egy francia páros, Thomas Day és Guillaume Sorel lenyűgöző munkája, mely eredetileg két kötetben jelent meg 2019-ben és 2021-ben. A kiadó viszont nem aprózta el a magyar verziót, egy impozáns kötetben kapjuk meg a teljes történetet, sőt a szerencsések még akár egy exkluzív, limitált formában is beszerezhetik. Sorel munkája lélegzetelállítóan gyönyörű. Minden rajz, minden oldal kézzel festett, és valóban, egy-egy nagyobb tabló festményként is megállna a helyét bármelyik galériában. Úgy a panelkezelése, mint a színek használata mind a történet drámaiságát támasztja alá, emiatt szinte minden oldalt beleng a baljós sötétség, ami nem ritkán vérrel és erotikával párosul. Ez viszont sosem öncélú, minden kockára szükség van, minden ecsetvonás a helyén van. Bár a Macbeth tragédiáját legtöbben Shakespeare drámájából ismerik, maga a történet valós, történelmi eseményeken alapul, amit maga Shakespeare is alapul vett: Mac Bethad, a „Vörös király” 1040-től 1057-es halálig ült Skócia trónján. Esetünkben ez azért is fontos tény, mert Thomas Day nem egy az egyben a drámát dolgozta fel, hanem a valós eseményeket is alapul veszi. Nem törekszik ő sem a tényleges történelmi hűségre, a misztikus szál és a kulcsmomentum, a Vészbanyák jóslata („Disznót ölni, patkányként cselekedni, kikaparni a gesztenyét…”) itt is a történet katalizátora, de a korkép mindenképp pontosabb, mint a drámában. Aki nem ismeri a történetet, azoknak röviden: Macbeth egy sikeres hadjárat után hazafelé a már említett Vészbanyákkal találkozik, kiknek jóslata rányomja pecsétjét további életére. Otthon Duncan király a mormaer címet adományozza neki, azaz grófi rangra emeli, aki a király után az első ember. A ranggal föld, kastély és feleség is jár, feleségé, aki innentől a történet mozgatórugója lesz. Az ő ambíciói – párosítva a Vészbanyák jóslatával –, egy olyan vérgőzös, paranoid ámokfutásba kergetik Macbethet, aminek jó vége nem lehet. Innentől spoiler lenne a történet azoknak, akik nem olvasták, de higgyétek el érdemes, és nem csak a képregényt hanem Shakespeare drámáját is. Mindenképp ki kell térnem a magyar fordításra is, ami Mészáros János munkája. Mint említettem a történet nem csak a drámán, hanem történelmi tényeken is alapul, és ezt a kettősséget a fordítás is remekül visszaadja. A köteten szereplő figyelmeztetés: „Nyomokban Shakespeare-t tartalmaz!” valós, azon részek, ahol beazonosíthatóan a drámát vették alapul ott a fordítás is ezt követi. A szöveg mégsem lesz mesterkélt, vagy döcögős a fordító mesteri módon találta meg az egyensúlyt az eredeti színmű, az archaikus nyelv és a modern szóhasználat között. Mindenkinek csak ajánlani tudom a képregényt, azoknak is, akik ismerik az eredeti drámát és azoknak is, akik egy nagyon erős, dark fantasyval átitatott középkori kalandra vágynak. TARTALOM VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2025/12. számából.

Bezár

Bezár

Bezár

megtekintés     »     képregény, macbeth, könyvjelző