2025. 12. 28. 14:28 » kritika » U2512
kiadó: Képes Krónikák Kiadó
»
szöveg: György Zoltán
Azt hiszem kihagyott ziccer lenne egy ilyen magazin esetében nem a metalos párhuzammal kezdeni: emlékezzünk csak a szolnoki Lady Macbeth zenekarra vagy akár a Rebellion 2002-es konceptalbumára (A Tragedy In Steel – Shakespeare's Macbeth), mely a teljes történetet feldolgozza, de még Hobó Vadászata is beugorhat a Vészbanyák dalával. Számtalan példát tudnék még sorolni, hogyan hatott a rock/metal színtérre Shakespeare tragédiája, milyen filmfeldolgozások készültek, de esetünkben sokkal fontosabb, hogy számtalan jobb, rosszabb képregényadaptáció is készült. Ebből a csokorból hozta el nekünk karácsonyra talán a legjobb, de mindenképp a leggyönyörűbb verziót a Képes Krónikák Kiadó. A Macbeth, Skócia királya album egy francia páros, Thomas Day és Guillaume Sorel lenyűgöző munkája, mely eredetileg két kötetben jelent meg 2019-ben és 2021-ben. A kiadó viszont nem aprózta el a magyar verziót, egy impozáns kötetben kapjuk meg a teljes történetet, sőt a szerencsések még akár egy exkluzív, limitált formában is beszerezhetik. Sorel munkája lélegzetelállítóan gyönyörű. Minden rajz, minden oldal kézzel festett, és valóban, egy-egy nagyobb tabló festményként is megállna a helyét bármelyik galériában. Úgy a panelkezelése, mint a színek használata mind a történet drámaiságát támasztja alá, emiatt szinte minden oldalt beleng a baljós sötétség, ami nem ritkán vérrel és erotikával párosul. Ez viszont sosem öncélú, minden kockára szükség van, minden ecsetvonás a helyén van. Bár a Macbeth tragédiáját legtöbben Shakespeare drámájából ismerik, maga a történet valós, történelmi eseményeken alapul, amit maga Shakespeare is alapul vett: Mac Bethad, a „Vörös király” 1040-től 1057-es halálig ült Skócia trónján. Esetünkben ez azért is fontos tény, mert Thomas Day nem egy az egyben a drámát dolgozta fel, hanem a valós eseményeket is alapul veszi. Nem törekszik ő sem a tényleges történelmi hűségre, a misztikus szál és a kulcsmomentum, a Vészbanyák jóslata („Disznót ölni, patkányként cselekedni, kikaparni a gesztenyét…”) itt is a történet katalizátora, de a korkép mindenképp pontosabb, mint a drámában. Aki nem ismeri a történetet, azoknak röviden: Macbeth egy sikeres hadjárat után hazafelé a már említett Vészbanyákkal találkozik, kiknek jóslata rányomja pecsétjét további életére. Otthon Duncan király a mormaer címet adományozza neki, azaz grófi rangra emeli, aki a király után az első ember. A ranggal föld, kastély és feleség is jár, feleségé, aki innentől a történet mozgatórugója lesz. Az ő ambíciói – párosítva a Vészbanyák jóslatával –, egy olyan vérgőzös, paranoid ámokfutásba kergetik Macbethet, aminek jó vége nem lehet. Innentől spoiler lenne a történet azoknak, akik nem olvasták, de higgyétek el érdemes, és nem csak a képregényt hanem Shakespeare drámáját is. Mindenképp ki kell térnem a magyar fordításra is, ami Mészáros János munkája. Mint említettem a történet nem csak a drámán, hanem történelmi tényeken is alapul, és ezt a kettősséget a fordítás is remekül visszaadja. A köteten szereplő figyelmeztetés: „Nyomokban Shakespeare-t tartalmaz!” valós, azon részek, ahol beazonosíthatóan a drámát vették alapul ott a fordítás is ezt követi. A szöveg mégsem lesz mesterkélt, vagy döcögős a fordító mesteri módon találta meg az egyensúlyt az eredeti színmű, az archaikus nyelv és a modern szóhasználat között. Mindenkinek csak ajánlani tudom a képregényt, azoknak is, akik ismerik az eredeti drámát és azoknak is, akik egy nagyon erős, dark fantasyval átitatott középkori kalandra vágynak. TARTALOM VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2025/12. számából.



megtekintés » képregény, macbeth, könyvjelző
Metz Ferenc:
Kopária – I. könyv:
Háromszorosan
Aki ismer tudja, hogy a magyar képregények nagy barátja és támogatója vagyok, talán pont ezért sokkal kritikusabb is vagyok ezekkel, mint az átlag amerikai szuperhős vonallal. Számtalanszor találkozok olyan füzetekkel, amiknek csak egy külső szem, egy szerkesztő kellene, hogy siker...
kritika
Szalay Kristóf–Márok Attila:
Tabulas Rasa – Végtelenbe zárva
A Budapest Comic Con egyik nagy pozitívuma, hogy kiemelten foglalkoznak a magyar képregényesekkel, széleskörű bemutatkozást biztosítva, és ezt egyre több alkotó ki is használja. Soha ennyi új képregény nem jelent még meg a rendezvényre, mint most, és ezek közül is toronymagasa...
kritika
Livingstone–Green:
Magic Realms – Varázsbirodalmak / A Fighting Fantasy képi világa
Legutóbb a Chez Kane recenziómban gondolkodtam el rajta, mennyire visszatértek a ’80-as évek, de ez nem csak a zenében mutatkozik meg. A Stranger Thingsnek olyan nagy hatása volt napjaink geek kultúrájára, amire senki nem számított, visszahozva számtalan elfelejtett filmet, könyve...
kritika
Dudich–Gauder–Metz: RAMMSTEIN – Circus Germanicus
Hosszú utat járt be Dudich Ákos új képregénye, mire kézbe tudtuk venni. Bő két éve jött a hír, hogy a Faith No More és a Beastie Boys karrierjét bemutató kötetek után érkezik a harmadik, íróként jegyzett képregény. Rajzolónak ismét egy új embert kért fel, aki nem kisebb n...
kritika