ALTER BRIDGE: Alter Bridge

Az amerikai hard rock egyik legerősebb mai képviselője, az Alter Bridge visszatért nyolcadik, találóan „self-titled” albumával. A Myles Kennedy (ének, gitár), Mark Tremonti (ének, gitár), Brian Marshall (basszusgitár) és Scott Phillips (dob) alkotta zenekar több mint húsz évvel megalakulása után is képes pályafutása egyik legjobb lemezével előállni. A hard rock és a metal pengeélén táncoló csapat mára tökélyre fejlesztette saját formuláját, és azt állítják az album főként lustaságból kapta az Alter Bridge címet, ezt bőven igazolja a végeredmény: egy valóban kvintesszenciális Alter Bridge-lemez született. A zenekar formuláját legjobban a titáni erejű, brutális riffek és az elképesztően fülbemászó, melodikus dallamok kettőssége írja le. A Kennedy-Tremonti páros mindkét tagja világklasszis énekes, gitáros és dalszerző, kettejük dinamikája döntő szerepet játszott az Alter Bridge egyedi identitásának kialakításában. Munkájukat Marshall és Philips ritmusszekciója egészíti ki, akik betonstabil groove-val teszik teljessé az összképet. Mára a banda „ötödik tagjaként” emlegetett producer, Michael „Elvis” Baskette a 2007-es Blackbird óta dolgozik a zenekarral, és a 2013-as Fortress albumtól kezdve monumentális hangzást adott az Alter Bridge-nek. A pre-production és a dobfelvételek a legendás Van Halen ’5150’ stúdióban készültek; a zenekar több interjúban is áradozott az ott szerzett inspirációról, és ez valóban visszaköszön a zenében is. Harmóniailag és szövegileg is zord, komor albumról van szó, az Alter Bridge-től már megszokott gyönyörű, reményteli pillanatokkal megtörve. A lemez központi témái az introspekció köré épülnek: a szaporán felbukkanó külső konfliktusok, és az azoktól való tudatos eltávolodás, valamint a drámai helyzetek elengedése és a kikapcsolódás visszatérő motívumok. Lélekemelő végigolvasni a szövegeket és hallani, ahogy Kennedy és Tremonti hangján érett személyiség szólal meg, a mai világban szükséges és fontos mondandóval. A tizenkét trackből álló, egyórás albumon több rádióbarát dal is helyet kapott. Ilyen a klasszikus rock ’n’ roll riffel berobbanó nyitány a Silent Divide, valamint a drámai pókerjátszmát megidéző Playing Aces. Most két számon váltja egymást a mikrofonnál Kennedy és Tremonti: elsőként a Trust In Me-ben, majd a Tremonti szólóprojektből eredő, Sevendust ihlette Tested and Able-ben, amely feltűnés nélkül illeszkedik az Alter Bridge hangzásvilágba. Helyet kapott továbbá egy ballada is: a Hang By a Thread „open G” hangolású gitárintrója a Watch Over You-t és a Wonderful Life-ot idézi meg, és nem lenne meglepő, ha élőben az akusztikus szekció részeként is felbukkanna. Budapesten majd január 28-án tudjuk meg… Emellett kísérletezőbb darabok is helyet kaptak, mint személyes kedvencem az albumról, az erősen Alice in Chains beütésű Disregarded, valamint a zenekar eddigi talán legambiciózusabb szerzeménye, a kilencperces, technológiaszkeptikus Slave To Master. Már a 2022-es Pawns and Kings lemezen is lenyűgöző volt a több mint nyolcperces Fable of the Silent Son, de itt még egy nagy és sikeres lépést tettek a progresszív zene világába, amit személy szerint nagyon bíztató iránynak látok. A számot záró, kétperces gitárszóló pedig hab a tortán, az album egyik fénypontja. Az Alter Bridge nemcsak egy újabb fejezet a zenekar diszkográfiájában, hanem magabiztos összegzése is annak, amit húsz év alatt felépítettek. Egy érett, súlyos album, ami egyszerre szól a régi rajongókhoz és bizonyítéka annak, hogy a banda továbbra is a modern hard rock élvonalába tartozik. ___ Az albumról további véleményeket olvashatsz az Underworld Klub oldalán. TARTALOM VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2026. februári számából.

megtekintés     »     alter bridge