Koncertajánló:
05.19. Pelican (US)
05.20. Public Image Ltd.
05.23. Rock Palota Fesztiv...
facebook
instagram
youtube
bluesky
9 / 10

CMC: Encore

2026. 01. 27. 17:07   »   kritika   »   U2602

kiadó: WCA Records   
»   szöveg: György Zoltán

Sose felejtem el mikor ’93 környéként egy barátom, aki tudta, hogy imádom az industrial, EBM stb. zenéket, kezembe adott egy kazettát, mondván ez tuti be fog nekem jönni. Az egyik oldalon a Plasma Pool első lemeze, a másikon pedig a Cro-Magnoni Cola Halálmorze c. anyaga volt. Emlékszem mekkora revelációnak éreztem, hogy nálunk ilyen zene, ilyen minőségben létezik! És kb. pont ez az érzés kerített hatalmába most is, mikor az új CMC-albumot hallgatom. Szász György 2020 környékén közel 30 év szünet után indította újra a CMC motorját, és azóta ez már a negyedik lemezük. Míg a visszatérő album inkább a régi, a szünetben készült dalok tárháza volt, mára eljutottunk oda, hogy az Encore csupa friss szerzeményt tartalmaz, és micsoda dalok ezek! A CMC legfőbb stílusjegye volt mindig a filmzeneszerűség, az erős teátrális hatás. A monoton, szintetikus dallamok, az ipari zörejek és Szász narrációra emlékeztető suttogó éneke, versbe illő dalszövegeivel minden dalhoz egy-egy kis képzeletbeli filmet indít el. Nincs ez most sem másként, de megkockáztatom, hogy a visszatérés óta készült albumok ívében, soha nem volt ilyen színes a CMC zenéje. Az imént említett filmzenei hatásra kitűnő példa, az albumnyitó A hatodik napon. Már-már félelmet keltő nyitó szeánsz ez a dal, hirtelen az Agony című videójáték pokla jutott eszembe róla. De a Komp is jó példa, ahol nem kell sok fantázia, hogy az ismert gyermekmondókára épülő (Komáromi kisleány) és egy rövid rádió hírrel kiegészített dalba belegondoljunk egy remek slasher horrort. Viszont amiért az eddigi legéretettebb, legsokrétűbb albumuknak tartom az Encore-t, az az, hogy Szász és csapata (Horváth Barnabás Botond és Gáspár Csaba) nem félt kilépni a stílus által behatárolt körből, nem félt új hatásokat behozni. Pl. a God Visit Hell egy erősen keleti hatású világzenei témára épülő dal, vagy a Static Gravity, amiben le se lehetne tagadni a post-punk/new wave hatásokat, a Lovesong pedig egy gyönyörű synthwave-ballada. A tempón is többször fokoznak a megszokottnál, A legkülső kör bezárul például biztos vagyok benne, hogy az EBM-bulik nagy kedvence lesz a táncparketten. A hangzásra sem lehet panaszunk, ezen a szinten is az eddigi legerősebb lett az anyag, hisz a keverést Londonban a Cryonica Audio Mastering stúdiójában nem kisebb név véglegesítette, mint a Killing Joke-ból is ismert Reza Udhin. Minden összevetve ez a gyönyörű borítóval megáldott súlyosan sötét, de mégis sokrétű album már most a megjelenésekor, nem csak a zenekar, de a hazai electro-industrial stílus egyik legkiemelkedőbb alkotása lett. DIGITÁLIS PRINTAz Underworld magazin 2026/02. számából.

Hallgasd meg a zenekar Bandcamp-oldalán!

megtekintés     »     cmc, cro-magnoni cola, cro-magnons coke

— hirdetés —
SPIRIT ADRIFT: Infinite Illumination
Talán erős doom gyökerekkel rendelkező heavy metalnak nevezhetnénk a zenét, amit a texasi Spirit Adrift legutolsó lemezén hallhatunk – igen, legutolsón, és nem legutóbbin vagy legújabbon, mivel az énekes/gitáros/főnök Nate Garrett bejelentése szerint a csapat az album kiadása ut... kritika

SPIRIT ADRIFT:
Infinite Illumination

Talán erős doom gyökerekkel rendelkező heavy metalnak nevezhetnénk a zenét, amit a texasi Spirit Adrift legutolsó lemezén hallhatunk – igen, legutolsón, és nem legutóbbin vagy legújabbon, mivel az énekes/gitáros/főnök Nate Garrett bejelentése szerint a csapat az album kiadása ut...

kritika

THE QUILL: Master Of The Skies
Tizenkét albumnyi, éppen négy évtizedes eddigi életművével a svéd The Quill igazán nem nevezhető nyeretlen kezdő csapatnak. A stoneres és pszichedelikus felhangoktól sem mentes, ám alapvetően azért klasszikus hard rock irányultságú kvartett muzsikáját úgy nagy vonalakban a kés... kritika

THE QUILL:
Master Of The Skies

Tizenkét albumnyi, éppen négy évtizedes eddigi életművével a svéd The Quill igazán nem nevezhető nyeretlen kezdő csapatnak. A stoneres és pszichedelikus felhangoktól sem mentes, ám alapvetően azért klasszikus hard rock irányultságú kvartett muzsikáját úgy nagy vonalakban a kés...

kritika

PRO-PAIN: Stone Cold Anger
A Pro‑Pain majdnem tíz év után tér vissza új nagylemezzel. Ennek nem kreatív kiégés és nem motivációvesztés volt az oka, és nem is jogi problémák. A Voice of Rebellion európai turnéja közben Gary Meskilt rablótámadás érte, amelyben életveszélyesen megsérült. Fel kellett ... kritika

PRO-PAIN:
Stone Cold Anger

A Pro‑Pain majdnem tíz év után tér vissza új nagylemezzel. Ennek nem kreatív kiégés és nem motivációvesztés volt az oka, és nem is jogi problémák. A Voice of Rebellion európai turnéja közben Gary Meskilt rablótámadás érte, amelyben életveszélyesen megsérült. Fel kellett ...

kritika

THE P3NTAVIERATE: Aurora
A The P3ntavierate egy megannyi tekintetben csavaros formáció, melyet a név dacára valójában négy underground muzsikus alkot. Eme első, hét és fél perces daluk már úgy négy éve érlelődik, de még sokkal régebbi a tagok közötti barátság, mely létrehívta a társulatot. A hangsz... kritika

THE P3NTAVIERATE:
Aurora

A The P3ntavierate egy megannyi tekintetben csavaros formáció, melyet a név dacára valójában négy underground muzsikus alkot. Eme első, hét és fél perces daluk már úgy négy éve érlelődik, de még sokkal régebbi a tagok közötti barátság, mely létrehívta a társulatot. A hangsz...

kritika

»   az oldal tetejére       »   a címlapra


Underworld.hu
© Posta János
v6.514