2026. 02. 27. 16:54 » kritika
szöveg: Schmidt Péter
» kiadó: Scarlet Records
Egy bizonyos Aeternitas nevű, több nagylemezt is készített csapat romjain alakult meg 2022-ben a németországi Lübeckben az Aeon Gods, a két formáció közti személyügyi átfedést az énekes Sol’Ra-tu (született Alexander Hunzinger) és a billentyűs Su’en-Chel (avagy Anja Hunzinger) jelentik. A kosztümös, szimfo-eurometalos brigád első lemeze, a King Of Gods a sumér-babiloni mitológia mély kútjából merített a szövegvilágot illetően, míg a Reborn To Light az ókori Egyiptom hagyományaihoz nyúlt vissza. Ambiciózus vállalás mindkettő, és a metaltörténelemben van is példa rá, hogy zeneileg és szövegileg egyaránt valóban tartalmas mű szülessen egy ilyesfajta koncepció mentén. A Reborn To Light azonban sajnos nem ilyen. Lényegében az eurometalos zsáner kötelező elemeit mondja fel az öt német ókortörténész, technikai szempontból korrekt módon kivitelezve, ám mindenféle plusz hangulati többlet vagy valóban borzongató atmoszféra megteremtése nélkül. Pedig a témaválasztás ezt nagyon megkívánná, illetve másfelől meg lehetőséget is adna erre: lásd mondjuk Nile és Iron Maiden, hogy csak két sikeres példát említsek. Ellenben ez az album sajnos nem nyújt többet, mint hősies, kardlóbálós, sárkányfüves eurometalt a nagy elődök – Helloween, Rhapsody, Freedom Call, Manowar – nyomdokain, ám azok nagyságrendekkel markánsabb hangvétele és arcéle nélkül. Sajnos a dalokat semmi olyasmivel nem fűszerezték meg, ami témába vágó, extra módon feldobhatná ezt a bombasztos műszimfo-szószba csomagolt háromnegyed órát, szimpla europower stílusgyakorlatnál bizony nem lett több ez a tíz, amúgy egész jól megszólaló szerzemény. Aki minden ilyesmit nagykanállal fogyaszt, az ettől még esélyesen imádni fogja, mert maga a kivitelezés alapvetően azért rendben van – én azonban a magam részéről maradok inkább az irányvonal karakteresebb alapklasszikusainál. (További véleményeket olvashatsz a 2026. márciusi számunkban és az Underworld Klub felületén.)
megtekintés » aeon gods
HELL-BORN:
VII
Az 1996-ban alakult Hell-Born a lengyel black/death metal-színtér tapasztalt veteránjaiból áll. Konkrétan Les és Baal Ravenlock, a két régi tag, a Behemothban is játszott, de a Damnation death metalját is erősítették és erősítik ma is. Nem követtem lemezről lemezre a Hell-Born mű...
kritika
WOLFBRIGADE:
Howl From Underground
A Wolfbrigade mára intézménnyé vált a szenvedélyes, sodró crust punkban, és életművük nélkül elmesélhetetlen lenne a műfaj kilencvenes évekbeli fejezete. A zenekar büszkén és hatásos dalokkal vitte tovább azt a fáklyát, amit a Totalitär, a Skitsystem, a Driller Killer, a Disf...
kritika
RAM:
Against
Ha úgy tetszik, mondhatjuk akár, hogy a misztikus hetes szám jegyében született meg a harapós, sallangmentes old school heavy metalt művelő svéd Ram legújabb albuma. No, olyan nagy dologra azért nem kell gondolni, de az mindenesetre kicsit vicces, hogy a göteborgiak Against címet viselÅ...
kritika
GRAVEYARD:
Fever
A svéd Graveyard idén két évtizedes eddigi pályájának már rögtön az elején egyik éllovasává vált az undergroundban gyorsan felfutó blues-rock, pszichedelikus rock, ős-hard rock alapú retrospektív irányzatnak. A késői ’60-as, korai ’70-es évek nagyjai, tehát a Cream, a Le...
kritika