Underworld.hu

És hogy bírja a zenédet? – 4. rész

2026. 03. 01. 09:51 » interjú » U2603

Bár a színpadon, a dalokban vagy az interjúkban ritkán találkozunk velük, de sok metalzenésznek van valamilyen házi kedvence, kisállata. Körkérdésünkben most (főleg) hazai muzsikusoktől érdeklődtünk ezekről a szőrös, pikkelyes, tollas vagy egyéb, állati bajtársakról. Kemencei Balázs (Stonedirt, Wall Of Sleep) „Conan idén lesz hétéves. Mindig volt kutyám, és mindig pulik, és mindkettő Pamacs volt, hogy ne zavarodjunk össze. (nevet) Azok voltak a legjobb barátaim gyerekkorom óta, aztán mikor a második elment, pár évig nem volt semmilyen négylábú otthon, és borzalmasan hiányzott. Pár alkalommal a főnököm tacskójára kellett vigyáznom, és akkor lettünk oda a fajtáért. Mivel kicsi volt az albi, nagyobb szóba se jöhetett, gondoltuk azért is jó, mert nem ugrál meg nem hullik a szőre. Na, ezekből semmi nem igaz. (nevet) A zenével semmi baja, de hangulatfüggő, van-e kedve velem lenni közben. Van, hogy hangos, akkor sóhajt egy nagyot, azt otthagy és kivonul a szobából olyat csinálni, amit nem szabad. Legjobb arcok! (nevet) × × × Veres Gábor (Watch My Dying, Thy Catafalque) „Az alapítványhoz (Ott-Hont Vadmentő és Közösségi Segítő Alapítvány) évi 50-100 bajba jutott állat kerül. A képeken Terror, a bagoly és Spuri, a mókus szerepel. A baglyot a BirdMania Alapítványtól örököltük, hozzájuk többszörös csonttöréssel került. Profi módon megmentették az életét, de röpképtelen maradt és hozzánk került tartós gondozásba. Az iskolai előadásainkon szokott állandó segítőnk lenni. A mókus egy játszótérről került hozzánk babakorában, a 40 fokban feküdt kint elhagyva és teljesen kiszáradva. Fecskendőből kapta a tápszert, nagyon szépen felcseperedett, tavasszal visszakerül a szabadba.” × × × Ács Sándor (Dying Wish) „Ő itt Lizzy, a hatéves szuka berni pásztor. Mondanom sem kell, hogy Lizzy Hale-ről kapta a nevét. Azért bernit választottam, mert szeretem a nagytestű, szőrös cuki kutyusokat. Előtte Bobtailjeim voltak. A metalt bírja, ugyanis az udvaron áprilistól októberig dübörög a Metal!!!” × × × Apró Antal (Slowmesh) „Jáde tavaly március óta van nálunk. Ő egy sárga színű labrador kutyus, akinek elég különleges életútja lesz. Most még mi nevelgetjük a párommal, de nemsokára elkerül tőlünk és magához veszi egy kiképző, merthogy ő nem a mienk, hanem a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola növendéke, és ha mindent sikerrel teljesít, akkor másfél éves kora körül egy látássérült gazdihoz kerül, akinek, azon túl, hogy nagyon fogja szeretni, jelentősen megkönnyíti majd az életét. Ez az önkéntes kölyöknevelés egy nagyon különleges dolog, amit régóta ki akartunk próbálni, úgyhogy jelentkeztünk, részt vettünk képzésen, és ezek eredményeképp márciusban nyolchetes korában megérkezett Jáde. Kezdettől fogva tudtuk és készültünk rá, hogy egyéves kora körül el kell majd válnunk, de persze ahogy közeledik, úgy tűnik ez egyre nehezebbnek. Mindemellett hatalmas büszkeség is, mert a kölyöknevelés eredményeképp egy kiegyensúlyozott, sok fura helyzetben is magabiztos, alapokat tudó kiskutyát adunk át, és így minden esélye megvan, hogy szuper segítő kutya legyen belőle a most kezdődő kiképzés végén. Ami szintén fontos, hogy nem szakad meg vele a kapcsolat, időnként találkozunk, vigyázunk rá, ha kell, és az Alapítvány biztosítja, hogy kövessük az útját, ha a leendő gazdi is beleegyezik. Persze mellettünk belekóstolt a zene körüli dolgokba, forgott hangszerek között, járt velem dobórán, és nagyon szeret metalra aludni. (nevet) Ez az egy év hatalmas élmény, igazi érzelmi löket volt, és benne volt minden, amit egy kutya adhat. Rengeteg kirándulás, bulizás más kutyákkal, sok közlekedés mindenféle járművön, közös tanulás es gyakorlás.” Az Underworld magazin 2026/03. számából.