KMFDM: Enemy

2026. 03. 03. 09:00   »   kritika   »   U2603

kiadó: Metropolis Records   
»   szöveg: György Zoltán

Belegondolni is durva, hogy ez már a 23. stúdióalbuma a KMFDM-nek. Ha ehhez még hozzávesszük a remix-albumokat, mellékprojekteket stb, hát az ötvenet verdesi ez a szám. Nem semmi életmű, és még az a vád sem érheti őket, hogy a mennyiség a minőség rovására megy. Túl vannak már ugyan a csúcskorszakukon, nem minden album hibátlan, de az tuti, hogy mindegyik albumon van legalább négy-öt szám, ami a rajongók kedvence lesz. Ilyen ez a mostani, február 6-án megjelent Enemy is. Nem lóg ki az életműből, nem is tesz hozzá, de minimum a címadó, a Yoü és az Outernational Intervention biztos, hogy ott lesz egy későbbi best of albumon. Sascha Konietzko 1984 óta csinálja ezt a fajta dance/industrial/metal hibridet, ebből lassan negyed százada fix, trió felállással, ahol mára Lucia Cifarelli énekesnő pont annyira meghatározó hangja lett a csapatnak, mint Konietzko. Több mint 40 éve a pályán, és akarva akaratlanul is felmerül az albumot hallgatva a kérdés, ki hat kire, ha egy dal sílusában hasonlít egy másik bandáéra, azt hogy is értelmezzem? Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Mert van itt Die Krupps (Oubliette), The Young Gods (L’etat), Juno Reactor (Yoü), Ministry (Outernational Intervention) stb, stb, stb… De érdemes egyáltalán hasonlítgatni egy ilyen nagymúltú, sőt stílusteremtő bandánál? Nem hiszem! Nem ez a legjobb KMFDM-album, de azt hiszem nem is ezt várjuk már tőlük. Mondanám, hogy egyszerűen csak dőljünk hátra és élvezzük a zenét, de azért van annyira jó az album, hogy több dalnál se lehessen kibírni egy kis lábrázás nélkül, haha! Az Underworld magazin 2026/03. számából.

megtekintés     »     kmfdm