Koncertajánló:
10.10. Xandria
10.10. Alzhagoth
10.13. IFFERNET
facebook
instagram
mastodon
bluesky

PEST – A pestis kísérőzenéje

2026. 03. 09. 07:19   »   interjú

szöveg: Milán Péter

A német Pest 1997-ben alakult, abban az időszakban, amikor a black metal egyes képviselői kezdték kinőni magukat. Ennek a zenekarnak azonban semmi ehhez hasonló célja nem volt, őket a műfaj eredeti hangulata, ereje fogta meg. Pályafutásuk nem nélkülözte a nehézségeket, azonban kreativitásukat megfeszítve tavaly őssze Eternal Nightmares címmel egy kitűnő visszatérő albummal jelentkeztek. Mindazonáltal a Pest jövője még kérdéses. Milán Péter kérdéseit a két alapító (Atax, Scum) válaszolta meg. A’90-es évek második felében, egész pontosan 1997-ben, amikor a Pest alakult, még teljesen más volt a színtér arculata. Milyen emlékeid vannak arról az időszakról? Atax: „Valamennyien a ’80-as években kezdtünk metalt hallgatni. Heavy, power, speed és thrash metalt hallgattunk, és a mai napig hallgatunk. Még akkor is hallgattuk, amikor a Bathory már különlegességet jelentett számunkra. A ’90-es évek első felében sok death metalt hallgattunk. Mrok és én aztán teljes egészében felfedeztük a black metalt, ami akkoriban egy tökéletesen más stílust testesített meg. Olyan zenekarokkal kezdődött, mint a Darkthrone, a Burzum, az Emperor, a Satyricon, a Graveland, Immortal és a többiek. Később sok más kitűnő csapatot is megismertünk. Izgalmas idők voltak. Teljesen elbűvölt bennünket a baljós, sötét hangulat, s feltámadt a vágy, hogy létrehozzuk a saját zenekarunkat.” A Pest mintaszerű név egy black metal zenekar számára. Mégis: miért ezt választottátok annak idején? Atax: „Mielőtt a Pest név mellett döntöttünk, más ötleteink is voltak, de nem tudtunk megegyezni. Aztán egy nap Mrok és én a Nosferatu filmet néztük Werner Herzogtól, Klaus Kinski Dracula-alakításával. Van egy jelenet, amikor az őrült Renfield azt üvölti tágranyílt szemekkel, hogy »pestis«, majd egy tébolyult kacaj követi, és mi azt gondoltuk, »Pestis«, igen, ez az. Természetesen a név nagyon jól illik egy olyan zenekarhoz, amely sötét és mizantróp zenét játszik. A pestis, a tizennegyedik századi Fekete Halál az emberiség történetének egyik legnagyobb csapása volt. Az akkori európai populáció egyharmadát megsemmisítette. Éljen a pestis, ba..ódjon meg az emberiség.” Mi a véleményed a Pest korai felvételeiről? Atax: „A Schwarze Visionen” című első demónkat egy barátunk stúdiójában (Blue Sound Studio) vettük fel. Visszatekintve jobb is lehetett volna, ha több időt hagyunk magunknak a felvételek előtt, mivel nem voltunk igazán jók a hangszereinken és az egymás közötti együttműködés sem volt erős. Ez okozta a problémát, mivel minden számot egyetlen nekifutásra kellett felvennünk. Ha bármelyikünk hibázott, újra kellett kezdenünk. És mi sokat hibáztunk. (nevet) Nem tudjuk, miért így rögzítettük a demót. Nem voltak tapasztalataink, nem is kérdőjeleztük meg a dolgot. Úgy gondoltuk, ez az általános módszer. A stúdiós fickónak sem volt sok tapasztalata. Valószínűleg mi voltunk az első zenekar, amely felvételt készített ott. A mai napig ez a demó az egyetlen felvételünk, amely egy „professzionális stúdióban” került felvételre. Azóta minden kiadványunkat a próbahelyünkön vesszük fel (War Neck). Vásároltunk egy nyolcsávos felvevőt, és mindent magunk csináltunk. Kezdetben teljesen tapasztalatlanok voltunk, sok volt a próbálkozás és a hiba. Az első kísérleteink szörnyűek voltak, de egyre jobbak lettünk. Egyébként az első két albumunk dalait is egyetlen nekifutásra, élőben rögzítettük!” A zenekar pályafutásának első törése 2011-ben történt, amikor autóbalesetben elhunyt Mrok dobos. Nem könnyű megjósolni, mit hoz a jövő, amikor ilyen váratlan, tragikus események történnek, de akkor úgy gondoltátok, hogy a Pestnek örökre vége? Scum: „Először valóban úgy gondoltuk, hogy a zenekarnak örökre vége. Elklépzelhetetlen volt Mrok helyére egy másik dobost bevenni. Még csak nem is beszéltünk ennek a lehetőségéről. De egy kis tűz mindig is lobogott bennünk. Mivel 14 éve játszottam együtt Mrokkal, a dobolása beleégett az agyamba. Úgy éreztem, őt nem cserélhetjük le egy másik dobosra.” Mikor jött el a pillanat, amely végül visszahozta a Pestet az élők sorába? Előtte foglalkoztatok a zenekarral vagy egyáltalán zenével? Scum: „Mrok halála után majdnem két évig hozzá sem nyúltam a gitáromhoz. De idővel kicsit elkezdtem játszani, ha nem is rendszeresen. Volt, hogy hónapokig nem játszottam. Az évek során egyre több riffet írtam. Vettem egy elektronikus dobszettet és új számok születtek. De akkoriban még csak nem is gondoltam arra, hogy új Pest-anyagot adjak ki. Nem doboltam rendszeresen, nem voltam igazán jó, nem tudtam szilárdan tartani a tempót. Motivációm sem volt, hogy egyedül játsszak. 2020-ban épp sétáltam a mezőn a covid-lezárás idején, és egy fiatal kutyás srác jött velem szembe, aki Bathory-pólót viselt. Beszédbe elegyedtem vele, megkérdeztem, hogy játszik-e valamilyen hangszeren. Gitározott, de korábban még nem játszott zenekarban. Adtam egy esélyt a dolognak és mondtam: »Jammeljünk egyet!« Nagyon jól sikerült, írtunk három számot. A rendszeres próbáknak, játéknak köszönhetően a dobolásom egyre jobb lett. Amikor már elég jó szintet ütöttem meg, úgy gondoltam, miért ne vennénk fel az összes új anyagot egy Pest-albumhoz – mivel teljesen olyan volt a zene, mint a Pest. De soha nem használtam volna a Pest nevet, ha Atax nem csatlakozik hozzánk. Csatlakozott és ő is hozott egy számot az új anyaghoz. Felvettük a kapcsolatot Mr. Blasphemyvel, aki szintén belépett a zenekarba.” A Pest visszatérő albuma Eternal Nightmares címmel jelent meg tavaly ősszel. A hipnotikus riffelés jelenléte tán még erősebb, mint valaha. Milyen módszert követtetek dalszerzés során? Scum: „Nincs specifikus módja a dalszerzésnek. Minden természetesen történik. Csak bedugom a gitáromat otthon és elkezdek játszani. Ha egy riff olyan, amilyen a Pest stílusa, akkor megpróbálom összekötni más riffekkel. Számomra meg kell lennie benne a hipnotikus érzésnek, ami színtiszta agresszióval párosul. Mindig otthon dolgoztunk a dalokon, ezt követően Mrokkal átgyúrtuk őket a próbahelyen. Mivel ő eltávozott, a dobtémákat is nekem kell összeállítanom. Metronómmal vettem fel a számokat, dobolás közben hallgattam őket. A szövegeket mindig azután írjuk meg, miután a zenével végeztünk.” Az új lemez számai egységesek, kompaktak, fogósak, intenzívek, rendelkeznek egy „régi iskolás” hangulattal… Scum: „Ahogy már említettem, a dalok természetes úton születnek – soha nem gondolkozom így: »Ezt a részt most kövesse egy ilyen rész.« Csak játszom a riffeket, összekötöm a megfelelő részeket, amíg azt nem érzem, hogy »ez az«. Ami pedig az old school szarságokat illeti, mi ezeket szeretjük, a ’80-as évek zenéjén szocializálódtunk.” Milyen most a zenekaron belüli hangulat a Pest korai időszakához képest? Scum: „Teljesen más. Az első két album idején az egész zenekar csak heti egyszer-kétszer találkozott. Az időközben elindított egyéb projektek is közrejátszhattak abban, hogy Atax és Mrok együtt játszottak Atax dalain, Mrok pedig velem az enyéneken. Amikor elegendő dalunk állt össze, együtt végeztük a felvételeket. Mr. Blasphemy a Vado Mori és az Eternal Nightmares közötti lemezeknél csak a felvételekre jelent meg. Ez már nem zenekari érzés. A többi tag lelkesedése már az Eternal Nightmares felvételein sem volt olyan, mint amire számítottam. A felvételeket követően már nem is találkoztunk. Ataxszal még szeretnék együtt dolgozni, de azt hiszem, Mr. Blasphemyvel ez volt az utolsó alkalom. A Cultus nevű zenekarral felvett split lemezen felénekelt három számot, amihez én is hozzájárultam énektémákkal. Az új albumon csak a címadó dalban énekel, plusz néhány további dalban vannak tőle részletek, mert nem gyakorolta be az új számokat. A legtöbb témát Atax és én játszottuk fel. A Pest most ismét alszik…, de már írtam két számot, így remélem, hogy a jövőben kijön még egy Pest-kiadvány.” Hogyan írnád le a különbséget a mai black metal és a ’90-es évek nagy korszaka között? Vagy akár a ’80-as évekkel való összevetésben… Atax: „Minden korszakban megtalálhatod a jó zenekarokat, bár manapság kiterjedt túltermelés mutatkozik. Nem könnyű kiemelkedő teljesítményre lelni. A ’80-as és a ’90-es években mágikus volt a színtér. Mostanra már maximálisan túltelítődtem.” Kicsit utalva az előző kérdésre: Mi a véleményed a mai black metal különféle formáiról? Blackgaze, disszonáns, raw black metal stb… Atax: „Engem nem érdekelnek a kategóriák. Csak a zene minősége érdekel.” Úgy tudom, az Eternal Nightmares anyaga egészen természetes körülmények között került felvételre… Scum: „Mi mindig a próbahelyünkön készítettük a felvételeket ugyanazzal a primitív felszereléssel. Mi így szeretjük. Nem akarunk tökéletes, tiszta hangzást digitális dobokkal. Nincs rajtunk nyomás, bármennyi időt felhasználhatunk. Néha túl sokat is, mivel lusta disznók vagyunk. Minden dalomat metronómmal vettem fel. Más dalokat Brandttel vagy Ataxszal együtt vettem fel. Először mindig a zenét vesszük fel a dalokhoz, és utána az éneket. Végezetül hozzálátok a keveréshez a számítógépen.” A black metal bizonyos mértékben a világvége kísérőzenéjének is tekinthető. Miként vélekedsz erről, tekintetbe véve a Pest vizuális eszköztárát a pestismaszkkal, az apokaliptikus hangulattal, és az egész modern világot felölelő összeomlással? Atax: „A szövegek a halálról, a dühről, a szomorúságról, a magányról, a kétségbeesésről, a sötétség dicsőítéséről és az emberiség és a vallás iránti gyűlöletünkről szólnak. Nem terjesztünk semmilyen üzenetet, és az sem érdekel bennünket, hogy mások mit olvasnak ki a szövegeinkből. Ezek sötét szavak sötét zenéhez, amelyek a saját egyéni gondolatainkból állnak.” Manapság egyre komolyabb szinten jelentkezik az MI problémája. Sok szó esik arról, hogy a mesterséges intelligencia átveszi az alkotás műveletét az embertől. Mit gondolsz erről? Scum: „Lenyűgöző és rémisztő, hogy az MI mire képes. Már semmit sem fogadhatsz el valódiként. Szerintem ez egy igencsak kérdéses fejlődés. Én elutasítom az MI használatát a dalszerzéshez. Semmi értelme nincs, hacsak nem valami kommersz, lélektelen slágert akarsz megetetni a tompa emberekkel.” Lesznek Pest-koncertek? Scum: „Azt hiszem, a Pest már soha többé nem fog színpadra lépni! Mr. Blasphemyvel ez lehetetlen. Atax többé nem akar élőben játszani, én pedig nem akarok utolsó alapító tagként új embereket keresni. Nem éri meg a fáradságot. Esetleg, ha kapnánk egy nagyon-nagyon-nagyon jó ajánlatot…” TARTALOM VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2026. márciusi számából.

megtekintés     »     pest

— hirdetés —
HELL-BORN: VII
Az 1996-ban alakult Hell-Born a lengyel black/death metal-színtér tapasztalt veteránjaiból áll. Konkrétan Les és Baal Ravenlock, a két régi tag, a Behemothban is játszott, de a Damnation death metalját is erősítették és erősítik ma is. Nem követtem lemezről lemezre a Hell-Born mű... kritika

HELL-BORN:
VII

Az 1996-ban alakult Hell-Born a lengyel black/death metal-színtér tapasztalt veteránjaiból áll. Konkrétan Les és Baal Ravenlock, a két régi tag, a Behemothban is játszott, de a Damnation death metalját is erősítették és erősítik ma is. Nem követtem lemezről lemezre a Hell-Born mű...

kritika

WOLFBRIGADE: Howl From Underground
A Wolfbrigade mára intézménnyé vált a szenvedélyes, sodró crust punkban, és életművük nélkül elmesélhetetlen lenne a műfaj kilencvenes évekbeli fejezete. A zenekar büszkén és hatásos dalokkal vitte tovább azt a fáklyát, amit a Totalitär, a Skitsystem, a Driller Killer, a Disf... kritika

WOLFBRIGADE:
Howl From Underground

A Wolfbrigade mára intézménnyé vált a szenvedélyes, sodró crust punkban, és életművük nélkül elmesélhetetlen lenne a műfaj kilencvenes évekbeli fejezete. A zenekar büszkén és hatásos dalokkal vitte tovább azt a fáklyát, amit a Totalitär, a Skitsystem, a Driller Killer, a Disf...

kritika

RAM: Against
Ha úgy tetszik, mondhatjuk akár, hogy a misztikus hetes szám jegyében született meg a harapós, sallangmentes old school heavy metalt művelő svéd Ram legújabb albuma. No, olyan nagy dologra azért nem kell gondolni, de az mindenesetre kicsit vicces, hogy a göteborgiak Against címet viselÅ... kritika

RAM:
Against

Ha úgy tetszik, mondhatjuk akár, hogy a misztikus hetes szám jegyében született meg a harapós, sallangmentes old school heavy metalt művelő svéd Ram legújabb albuma. No, olyan nagy dologra azért nem kell gondolni, de az mindenesetre kicsit vicces, hogy a göteborgiak Against címet viselÅ...

kritika

GRAVEYARD: Fever
A svéd Graveyard idén két évtizedes eddigi pályájának már rögtön az elején egyik éllovasává vált az undergroundban gyorsan felfutó blues-rock, pszichedelikus rock, ős-hard rock alapú retrospektív irányzatnak. A késői ’60-as, korai ’70-es évek nagyjai, tehát a Cream, a Le... kritika

GRAVEYARD:
Fever

A svéd Graveyard idén két évtizedes eddigi pályájának már rögtön az elején egyik éllovasává vált az undergroundban gyorsan felfutó blues-rock, pszichedelikus rock, ős-hard rock alapú retrospektív irányzatnak. A késői ’60-as, korai ’70-es évek nagyjai, tehát a Cream, a Le...

kritika

»   az oldal tetejére       »   a címlapra


Underworld.hu
© Posta János
v6.1004