És hogy bírja a zenédet? – 7. rész

2026. 03. 12. 17:09   »   interjú   »   U2603

szöveg: Uzseka Norbert

Bár a színpadon, a dalokban vagy az interjúkban ritkán találkozunk velük, de sok metalzenésznek van valamilyen házi kedvence, kisállata. Körkérdésünkben most (főleg) hazai muzsikusoktől érdeklődtünk ezekről a szőrös, pikkelyes, tollas vagy egyéb, állati bajtársakról. Körmöczi Péter (Cadaveres/Visions Tattoo) „2018. május 1-én született Decuki - Decu becenévre hallgató csajszi. A cicalény születése után pár hónappal már velünk élt, és azóta is a családunk fontos, néha a legfontosabb része – főleg az ő képzeletében… Ha nem is bírja, de elviseli a zenéimet vagy tök süket, ami még nem derült ki, mert a legtöbb idejét az alvással tölti ő is, mint társai. Kinti-benti macska, profi vadász és megrögzött csavargó. Én valahogy mindig is macskás voltam, ő már a sokadik ilyen jellegű házi állatom életemben.” (nevet) Kirsch András (Bloody Holly and the RicketZ) „A szülői kertes házban mindig is volt kutyánk, imádtam mindegyiküket. Rengeteg dologra tanítottak meg, ha ők nincsenek, pl. sosem ismerem meg a vízóraleolvasók tradícionális köszönését, miszerint „jóóó­napóóóót, kutya harap?” Ahhoz viszont egy jó húsz évnek kellett eltelnie, hogy rávegyem magam egy alacsony szőrös entitás adoptálására. Korábban ugyanis még egy ceruza­hegyezőért sem szívesen vállaltam felelősséget. Amikor valamelyik hozzátartozóm megkért, hogy távollétében locsoljam meg a növényeit, az rendre ún. bonanzabanzaiozásba torkollott (»halott virágok illatát nyögik a fák«). Eközben pedig mindig émelyítően nyálasan nyunyogtam a környékbeli kutyáknak, és titkon korholtam magam: hogy lehetek ekkora világtalan balf*sz, hogy nem vágok bele a felelős kutyatartásba? Aztán 2021-ben történt, hogy az akkori barátnőm felvette a kapcsolatot a Mindenki Fogadjon Örökbe Egy Kiskutyát (a továbbiakban MFÖEK) alapítvánnyal, amiért örök időkre hálás leszek neki. Ugyanis innen érkezett Artúrkám, akibe annak ellenére is azonnal beleszerettem, hogy megérkezése pillanatában olyan szaga volt, mint egy árvíz sújtotta menyétmenhelynek. Ezt leszámítva abszolút nem volt traumatizált, sőt a kezdettől fogva a totális extrovertáltság és szégyentelenség jeleit mutatta, sokak szerint mintegy leutánozva újdonsült apját. (Ebből az extrovertáltat mindig is kikértem magamnak.) Extrém mértékben cuki egyed, rémségesen rosszul viseli, ha nem lehet a társaság középpontjában, ugyanakkor… a zenénkhez mintha ambivalens lenne a viszonya. Az ugyanis meglehetősen beszédes, hogy kizárólag(!) a mi szerzeményeink hallatán érez kényszert az ősi farkaskommunikáció felelevenítésére. Persze mindig próbálom bebeszélni magamnak, hogy miközben Artúrkám vonyít, mint a légvédelmi sziréna Akela-koncerten, nem a zenekritikus beszél belőle, csupán vokálozik apa énekére. Bár az önszugerálás ezen formája eddig csődöt mondott, az örökbefogadás életem legjobb döntése volt.”

Bezár

Bezár

Bezár

Bezár

Bezár

Bezár

Székely Márton (Māārton, Verner, Superunknowns, Gasoline) „Ő itt Szofi, Pupudémon, Bársonypocak és még millió egyéb, ahogy ez macskáknál természetes. 2013-ban, pár héttel a születése után mentették ki nem túl barátságos körülmények közül és utána került hozzám. Úgy nőttem fel, hogy otthon mindig volt kutyánk, macskánk, így a háziállat számomra mindig az otthon érzés elmaradhatatlan része. Belvárosi lakásban viszont kutyát soha nem tartanék, mert se neki, se nekem nem lenne komfortos. Így egyelőre maradok büszke macskaalattvaló. És hogy hogy bírja a zenémet? Kiskorában jobban érdekelte. Bármikor előkerült a gitár, ő mindig megjelent, rámászott a hangszerre és kíváncsian figyelte, hogy mi történik. Idővel ez a lelkesedés alábbhagyott, így már csak megértően elfogadja, ha otthon zenélek. De nagyon szeret különböző zenékre relaxálni, pl. a Toolt azt nagyon szereti.” Fotók: Bobál Kati (mobil) Knapp Oszkár (Rivers Ablaze, Fragda, Grizzly, ex-Insane) „Van egy Sziszi nevű mopsz lány kutyusom. 2021 januárjában fogadtam örökbe a Mopsz Fajtamentőkön keresztül, most nyolcéves a kisasszony. Világéletemben nagy kutyás voltam (bár a cicákat is bírom), és azon belül is imádom a mopszokat, elképesztően cuki személyiségek, nagyon mókás dolgaik vannak, és van bennük valami megfogalmazhatatlan extra számomra, talán az a hihetetlen túláradó szeretet, ami árad belőlük. És tényleg, hihetetlen vicces kis bolondságaik vannak, nincs nap, hogy nem kuncogok fel valami kis lükeségén. Ugyanakkor tisztában vagyok a túltenyésztésük miatti egészségügyi próblémáikkal, szóval egy jó tanács: ha valaki mopit szeretne, járjon utána rendesen, felelősen döntsön, ha bevállalja. Nekem a lakásom egyik szobája van berendezve egy afféle házi énekfelvevőnek. Sziszike pedig olyannyira bírja a zenémet, hogy amikor vettem fel az énektémákat a Fragda meg Rivers lemezekhez, végig békésen szunyált a szobában a lábamnál. Úgy kellett kivágdosni az éneksávokból a hangos mopi horkolásokat! Lehet, hogy nem is sikerült mindet… (nevet) Szóval igazi metalmopsz ő!” TARTALOM VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2026/03. számából.

megtekintés     »     körkérdés, Knapp Oszkár, Székely Márton, Kirsch András, Körmöczi Péter