2026. 03. 23. 16:28 » interjú » U2603
szöveg: Milán Péter
» fotó: zenekari archívum
A Worm 2012-ben alakult. Melyek voltak a zenekar kezdő lépései?
Phantom: „A korai időkben csak része akartam lenni annak a színtérnek, ami olyan sokat adott nekem. Elég volt annyi, hogy egy black metal-zenekarban lehetek. Nem érdekelt, hogy ki hallgatja és ki nem. Csak magamnak csináltam, és ez teljes mértékben kielégített. Most már arra törekszek, hogy minden lemezzel fejlődjek és kihívások elé állítsam magam.”
Eleinte jóval nyersebb volt a Worm hangzása, például az Evocation Of The Black Marsh album érdesebb black/death metalt kínált, de lassanként terjeszkedni kezdett a zenekar…
Phantom: „Minden lemezmegjelenés tükörképe annak, ahol éppen tartok személyként és zenehallgatóként. Tehát a természetes fejlődés folyamatosan fennáll. A régebbi lemezek csak időkapszulái annak, ami akkor voltam. Olyan típus vagyok, aki folyamatosan új dolgok után kutat, amelyek inspirálják.”
Starpath címmel 2023-ban készült egy split a Dream Unending társaságában…
Phantom: „Ez a kiadó ötlete volt, de úgy gondolom, ez egy jó lehetőség volt arra, hogy két doomzenekar, amely a maga művén dolgozik, megmutassa magát, és elvigye a műfajt másokhoz, vagy éppen váratlan helyekre. A két zenekar jelentős mértékben különbözik egymástól, de egyikünk sem állít fel korlátokat, szabályokat, hogy kifejezze magát.”
Február közepén jelent meg a Worm új albuma, a Necropalace. Úgy tudom, Phantom Slaughter a fő dalszerző. Hogy zajlott a dalírás?
Wroth: „Ezt a lemezt 50-50%-ban Phantom és én írtuk. Ami magát a folyamatot illeti, külön-külön mindketten írtunk riffeket, majd találkoztunk, a legjobbakat felhasználtuk mint a számok fő témáit, amelyekből aztán a voltaképpeni szerzemények megszülettek. A dalszerzés jelentős része spontán folyamat eredményeként zajlott, de minden dal kapcsán határozott referenciapontokkal rendelkeztünk. A tekintetben is szisztematikusak voltunk, hogy miként strukturáljuk a számokat. Megbizonyosodtunk róla, hogy a riffek kapcsolódnak egymáshoz, egyben arról is, hogy most többször fogjuk ismételni őket. Ezúttal több kórus is van a számainkban. Meggyőződtünk arról is, hogy a hangnemváltásokat logikusan használtuk, hogy minden dal harmóniastruktúrája koherens és a kívánt színt és érzelmet festi fel a hallgató számára. Éreztük, hogy mindegyik dalnak ki kell tudnia fejezni a történet egy-egy fejezetét, ily módon az album inkább egy film érzetét kelti, nem csupán dalok gyűjteménye.”
Wroth Septentrion, 2021-ben csatlakoztál a Wormhöz. Mint fentebb említetted, dalszerzőként is részt vettél az új album munkálataiban…
Wroth: „Ritmusgitárokon, akusztikus gitárokon és tizenkét húros gitárokon játszottam ezen az albumon a gitárszólókon kívül. Ezeken felül szintetizátorjátékom is hallható a The Night Has Fangs és Witchmoon dalokban. Phantom és én nagyon eltérően állunk a dalszerzéshez, de középen találkoztunk és módszeresen egyesítettük erőinket a dalok, a hangszeres részek megformálásához.”
A Worm zenéje, ezen belül is az új album jelentős európai metal-hatásokat mutat fel, olyan csapatokét, mint a Dimmu Borgir, a Limbonic Art vagy a Tartaros, de akár a King Diamond-féle klasszikus metal is említhető. Virtuóz „gitárhős”-szólók, billentyűs hangszerek jellemzik ezt a világot. Te hogyan festenéd le a Worm stílusát?
Wroth: „Én úgy írnám le a Necropalace zenéjét, hogy nosztalgikus, mégis állandóan változó, és progresszív is bizonyos értelemben. Főleg régebbi zenekarok inspirálnak bennünket, és bár az említett hatások elsőre egyértelműek, mi nem úgy strukturáljuk a szerzeményeinket, mint ahogyan a hatásaink tették, akár olyan csapatokról beszélünk, mint az Abigor vagy az Enslaved, vagy éppen a Samael. Nagyon jelentős klasszikus zenei hatás érvényesül abban, ahogyan felépítjük a dalainkat; az egymással kölcsönhatásban lévő és egymást keresztező részek felhasználásával. Ez a műfajok elegyítésének módszerét zökkenőmentesebbé teszi. Úgy gondolom, ez az a fajta lemez, amibe teljesen bele kell merülnöd, hogy megértsd, mintsem szimplán csak a felszínt kapargatva azt nézzük, hogy ki volt rá hatással.”
A Worm zenészei álneveket használnak. Milyen jelentőséggel bír ez számotokra?
Phantom: „Fontos, hogy eltávolítsuk az emberi tényezőt, hogy lehetővé tegyük a hallgató számára, hogy mélyebbre merüljön a zenében. Ezeket a varázslatokat nekromanta valóságok idézték meg. Mindez kevesebb lenne, ha magunknak tulajdonítanánk.”
A borító egy ismert német művész, Andreas Marschall munkája. Miért mellette döntöttetek? Egyébként rendes festményről beszélünk?
Phantom: „Igen, ez egy valódi festmény, amihez még festékszórót is használt Marschall. Tudtam, hogy ő egy legenda, de amikor felfedeztem, hogy a Godless Savage Garden és a Nexus Polaris borítóit is ő festette, azonnal biztos lettem a választásban.”
Még ha a zene kifinomultabb is lett a Necropalace-en, a hangzás megőrizte nyerseségét. Hogy zajlottak a felvételek?
Wroth: „Eleinte simán bonyolódott a folyamat, de később adódtak kihívások. Előzetesen felvázoltuk a dobtémákat, majd átadtuk őket Charlie-nak, hogy három nap alatt tanulja meg őket, és hogy felvegyük a dalokat. Rögtön ezt követően felvettem a ritmusgitárokat, a tizenkét húros témáit, és a timpani-részeit rövid három nap alatt. Sajnos a tizenkét húros gitár durván felsértette a kezemet, mivel csak egyetlen óránk volt a hangszerrel való felvételre, mielőtt visszaadjuk, a húrok pedig nagyon régiek és merevek voltak. Az sem segített, hogy előtte eltörtem a csuklómat és a kiújuló tendinitis is gyötört, ami még fiatalabb koromból maradt vissza. Ennek következtében ez a karom mindig érzékeny. Québecben, a saját stúdiómban vettem fel a maradék effektet és szólót a sérült kezemmel, miközben hosszú szüneteket kellett tartanom. De szerencsére túljutottam a fájdalmon. Ami a szintetizátortémák zömét illeti, ezeket Floridában vettük fel.”
A dobokat Charles Koryn rögzítette, aki, egyebek mellett a Morbid Angel tagjaként is ismert. Koryn session-dobos, vagy rendes tag?
Wroth: „Sok éve ismerem Charlie-t. Mindketten játszottunk a Voidceremonyban és van egy Funebrarum nevű zenekarunk is. Sajnos Charlie nagyon elfoglalt mostanában, ami érthető. Fő zenekara az Ascended Dead, az Incantationnel pedig koncertezik, ami az ideje egészét igénybe veszi, tehát annak a lehetősége, hogy a Wormmel fellépjen, egészen csekély. Hálásak vagyunk, hogy session-dobosként is segített nekünk a felvételek során az őrült munkabeosztása dacára.”
A Necropalace-en szerepel egy ismert vendégzenész, nevezetesen Marty Friedman, aki, többek között, játszott néhány klasszikus Megadeth-albumon. Hogy sikerült tető alá hozni ezt a vendégszereplést?
Wroth: „Pár évvel ezelőtt Marty gratulált nekünk a Bluenothing albumon végzett munkánkért. Fogalmunk sem volt róla, hogy Marty foglalkozik underground zenekarokkal, akár velünk is. Megdöbbentünk, hogy közvetlenül írt nekünk, de nagyon boldogok voltunk. Természetesen eljátszottunk a gondolattal, hogy jó lenne, ha szerepelne egy dalunkban, de azt gondoltuk, hogy a sűrű időbeosztása miatt ez nem fog megtörténni. A Witchmoon című dalt azzal a céllal írtuk meg, hogy a végén őrült gitár/billentyű-párbaj lesz, de mivel Marty hatása az egész albumon jelen van a Cacophony tagjaként töltött időszaktól kezdve a szólólemezeivel bezárólag, így volt értelme meghívni.”
Az MI, a mesterséges intelligencia az egyik leggyakrabban felmerülő téma manapság: arra is használják, hogy emberek helyett „alkosson”. Mit gondolsz erről?
Wroth: „Lényem minden porcikájával gyűlölöm az MI-t. Inkább megölném magam, mintsem MI-t használjak, és itt minden egyes szót így is értek. Nem érdekel az MI-művészet legitimációja kapcsán semmilyen vita. Elutasítom, leköpöm. Mindazonáltal azt is utálom, ha az emberek híján vannak az ítélőképességnek az MI mindent elborító jelenlétével kapcsolatban és megvádolják a legitim művészeket is, hogy MI-t használnak. Ez egy ördögi kör.”
Koncertek?
Wroth: „A Worm néhányszor már turnézott az USA-ban a Decibel-turnét is beleértve. Ugyanabban az évben, amikor az amerikai turnékat bonyolítottuk, a cseh Brutal Assaulton is felléptünk. Jelenleg sok turnénk van szervezés alatt az USA-ban és Európában.”
DIGITÁLIS PRINTAz Underworld magazin 2026/03. számából.
A bizonyos mértékben doom és death metal-vonásokkal rendelkező, ám leginkább a black metalhoz közel álló Worm 2012-ben alakult a Phantom Slaughter művésznevet felvett amerikai zenész közreműködésével, aki, mihelyt elkezdett komolyodni a zene, 2021-ben felvette Wroth Septentrion gitárost, hogy a parázs szólók, zenei feltétek révén a skandináv gyökerekkel rendelkező és kvázi-szimfonikus irányba eltolódó black metalt egy szinttel feljebb emelje. Milán Péter kérdéseire Phantom és Wroth válaszolt a Necropalace című új album apropóján.
megtekintés » worm
WORM:
Necropalace
A 2012-ben alakult Worm tipikus 21. századi metaljelenség. Újat egyáltalán nem hoz a palettára, de valahogy, érdekes módon, s néha zavarba ejtően, mégis úgy tűnik, hogy a sorok, hangok között mintha lenne benne valami, ami ugyanebben a formában nem született volna meg a '90-es ...
kritika
Dudich–Gauder–Metz: RAMMSTEIN – Circus Germanicus
Hosszú utat járt be Dudich Ákos új képregénye, mire kézbe tudtuk venni. Bő két éve jött a hír, hogy a Faith No More és a Beastie Boys karrierjét bemutató kötetek után érkezik a harmadik, íróként jegyzett képregény. Rajzolónak ismét egy új embert kért fel, aki nem kisebb n...
kritika
PRIMUS:
A Handful of Nuggs EP
Az ilyet hívják derült égből villámcsapásnak. Tekergeti a gyanútlan rockrajongó a Spotit egy álmos péntek reggelen, és egyszer csak ott ül egy aranyásó valami nagyon öreg sárga fotón, alul meg csak úgy odavetve lazán: Primus! Már indítottam is, aztán még jó sokszor azóta. ...
kritika
IRON MAIDEN:
Burning Ambition
Iron Maidennel valahogy mindig jól el voltunk látva. A lemezeiket már a ’80-as évek közepétől meg tudtuk venni hivatalosan, jugoszláv vinylen vagy kazettán, 1984 óta folyamatosan visszatérő vendégek nálunk, több könyv is megjelent tőlük magyar nyelven – sőt, ismerve Polgár Pe...
kritika