HOAXED – Ki kopog?

2026. 03. 26. 06:43   »   interjú   »   U2603

szöveg: György Zoltán   
»   fotó: Shimin Karmel

A portlandi dark rocker Hoaxed magabiztosan érkezett a színtérre, a Kim Koffel–Kat Keo duó bemutatkozó albuma rögtön a Relapse kiadónál jelent meg. A Death Knocks című új lemezen már trióban játszanak, és valamelyest a stílus is változott. A miértekről az énekes-gitáros Kattel beszélgettünk. A White Stripes sikere óta gombamód megszaporodtak a gitár/dob felállású duók. Tudatos döntés volt részetekről, hogy így indultok, vagy egyszerűen csak így alakult? Időközben April Dimmick személyében lett egy basszusgitárosotok is. Ő hogy jött ő képbe? „A Hoaxedot a covid alatt indítottuk Kimmel, afféle hobbiprojektként, de a lezárások alatt nemigen lehetett új tagokat találni, így ketten maradtunk. Miután kijött a Two Shadows, felkértük Aprilt, hogy segítsen ki minket a koncerteken. A többi, ahogy mondani szokták, már csak történelem. April régóta közeli barátunk volt a színtéren, de korábban mindig más projektek foglalták le.” Számomra a zenétek elsősorban a ’80-as/’90-es években gyökerezik, egyaránt benne érzem az akkori nagyon erős dark rock vonalat és olyan klasszikus doom bandákat is, mint a Candlemass vagy a Cathedral. Mi erről a véleményed, kik voltak rátok hatással? „Imádjuk a Candlemasst, de mindannyiunknak más-más hatásaink vannak. Aprilnek leginkább a klasszikus heavy metal, Kimnek a klasszikus rock és az emo/pop-punk, nekem pedig az alter-punk és a vintage rock. Szeretjük a metalt, de azt még inkább, hogy ilyen sok irányból érkeztünk. Állandóan újabb és újabb bandákat és dalokat mutatunk egymásnak. A hosszú utak során szinte csak ezzel töltjük az időt.” A filmzenék, úgy általában a horrorfilmek hatottak rátok? Anno a Rivers című dalotokba futottam bele először és pont arra kaptam fel akkor a fejem, hogy milyen jól menne az a dal egy Robert Rodriguez-horrorba. A klipjeitek is ezt támasztják alá, lásd például a The Call videójában az Evil Dead homázst. „Nagyon jó! Imádjuk ezeket a filmeket! Érdekes egyébként, mert nem volt szándékos az Evil Dead utalás, de érthető, hogy ez ugrott be. Sok filmből merítünk inspirációt a dalainkhoz, leginkább azért, mert egy általános képet adnak arról, hogy mit szeretnék elérni, amikor zenét szerzünk. Könnyebb egy-egy film látványvilágához kapcsolódni, az érzéshez, amit keltett, mintsem megpróbálni leírni, hogyan szeretnénk, hogy hassanak a dalaink. Például, ha azt mondjuk, hogy »legyen olyan, mint az a gonosz a Mindig az ördöggel (The Devil All The Time) filmben«, mindannyian pontosan tudjuk, miről van szó, és abba az irányba haladunk a témákkal. Ez utóbbi film inspirálta amúgy a Where Good Won’t Go számunkat a Two Shadowson.”

2022-ben a szélesebb közönségnek is be tudtatok mutatkozni, ti nyitottatok az Amorphisnak. Viszonylag új zenekarként ez nagy dolog lehetett számotokra. Mik voltak a tapasztalaitok? Van olyan emlékezetes sztoritok, amelyre a mai napig szívesen emlékeztek? „Tényleg nagy dolog volt! Az a turné annyira jó volt, és nagyon sokat tanultunk nagyon gyorsan. De mindig van valami elképesztő történetünk, akárhányszor is vagyunk úton. Egyszerűen csak szeretjük jól érezni magunkat, és végül mindig jól alakulnak a dolgok. A kedvenc emlékünk valószínűleg a karaokézás más zenekarokkal. Mindig nyomasztjuk őket, hogy a pihenőnapon csapjunk egy ilyen estét, és a legtöbben benne is szoktak lenni. Jó móka kiszakadni a turné rutinjából, és csak bulizni, meg egymást ugratni. Ez közelebb hoz minket egymáshoz. Sokat tanulhatsz közben a turnétársaidról.” Korábban markánsan jelen voltak a dalokban a Dick Dale-féle surf rock gitártémák, amik adtak egy jellegzetes hangulatot a zenéteknek. Viszont az új lemezen ez a hatás szinte teljesen eltűnt, vastagabb lett a hangzás, eltolódtak az arányok a heavy metal, sőt néhol már-már a black metal felé. Ez is Aprilnak köszönhető? „Ez egyszerűen csak annak a hatása, ahogy együtt turnézunk és növekszünk. Sokat tanultunk a saját hangzásunkról a turnék során, és ez segített megalkotni mindazt, amit a Death Knocks albumon hallhatsz. Mindenki a saját hangszeres részét írja. Így általában én kezdem el a dalokat egy-egy riffel vagy szövegötlettel, majd Kim és April hozzák a részeiket, aztán együtt összerakjuk a számot.” Nagyon erős az új album. Úgy tudtatok újabb hatásokat behozni, hogy megmaradt a stílusjegyeitek. Biztos vagyok benne, hogy ez a rajongótábor szélesedésével fog járni. Hogyan tovább? Európa-turné? Láthatunk titeket valamikor Magyarországon? Egy olyan fesztivál, mint a Fekete Zaj teljes mértékben a ti terepetek lenne! „Köszönjük! Imádnánk, ha így történne. A Doomstar (menedzsment) épp ma jelentette be, hogy minket is képviselnek, így reméljük, hogy még sok minden van előttünk!” Muszáj kitérnem az új lemez borítójára. Ez nem festmény vagy MI-generált kép, megépítettetek egy makettet, majd azt fotóztátok le. Imádom ezt a fajta old school kreativitást, honnan jött az ötlet? „Így van! April készítette néhány hónap alatt. Mauzóleumok és kripták inspirálták, főleg egy bizonyos kripta, amit a turné során láttunk New Englandben, meg a portlandi Lone Fir temető mauzóleumai. Éreztük, ez az ötlet nagyon jól illeszkedik majd az albumhoz, és izgatottan vártuk, hogy April elkészüljön az alkotásával. Örülünk, hogy tetszik.” v DIGITÁLIS PRINTAz Underworld magazin 2026/03. számából.

megtekintés     »     hoaxed