VARGA KRISZTIÁN: Új utakon

2025. 11. 20. 07:58   »   interjú   »   U2511

szöveg és fotó: Uzseka Norbert

Varga Krisztián gitárost a legtöbben a Thy Catafalque koncertfelállásából ismerik, de aki járatos a magyar underground színtéren, jó pár egyéb zenekarban láthatta már őt gitározni. Néhány hónapja kiadott egy szóló EP-t Departures címmel, melyen színes, izgalmas, de azért nagyon is metal instrumentális dalok hallhatók. Uzseka Norbert tette fel kérdéseit Kriszunak. Kérnék szépen egy bemutatkozást, hogy hogyan lettél zenész, kik hatottak rád, hol tanultál, hol játszottál eddig? „Kaposváron születtem, és egy Somogy megyei kisvárosban, Csurgón nőttem fel. Itt kezdtem kb. gimis koromban Laki Tamáshoz (Hydra) gitárórákra járni. Ez nagyon meghatározó volt, egy nagyon jó alapot kaptam tőle. Aztán egy-két évvel később, amikor kaptam keresztapámtól egy Dokken DVD-t karácsonyra, nagyon megtetszett Reb Beach játéka. Arra gondoltam, hogy ennek a csávónak az lehet a munkája, hogy gitározik. Emlékszem arra a pillanatra, hogy nézem a koncertfelvételt, és arra gondolok, én is ezt akarom csinálni! Persze akkor fogalmam sem volt, hogy ez mivel jár, és hogyan is működik. Ekkor már elkezdődtek a zenekaralapítások, próbák, kisebb koncertezések a gimis cimborákkal. A középsuli után feljöttem Budapestre a Kőbányai Zenesuliba ahol többek közt a Maróthy Zolitól, Kormos Janótól tanultam gitározni, de Egontól, és Tóth Janótól is sokat tudtam elsajátítani a zenekari gyakorlatok során. A suli után kezdtem játszani a Salvusban, ahol rengeteg rutint szereztem. Velük csináltunk egy In Flames tirbute zenekart is. Játszottam a Ann My Guardban, a Niburtában és a Tales of Eveningben. Volt jó pár beugrós meló pl. a Hard zenekarba egy kéthetes skandináv turnéra, az After Cryinggal a MÜPA-ban, a Vörös Atti-féle Ride for Dime eseményen is kb. tíz éve részt veszek.” Hogy jött a szólóanyag ötlete? „Igazából nem volt sosem tervben saját dalok írása, én mindig inkább zenekarban, másokkal közösen szerettem játszani vagy zenét írni. Viszont a covid alatt, amikor nem igazán tudott koncertezni senki, Tadeusz Rieckman (TYR, Rivers Ablaze) barátommal ketten lementünk párszor a próbatermébe, csak úgy játszogatni/jammelgetni, mert már mindkettőnknek hiányzott a közös zenélés. Ha jól emlékszem, az első alkalommal mondta Tad, hogy nemrég beszerzett egy digit keverőt, és be is van mikrofonozva a dobcucca. Az én gitáreffektemet is rá tudtuk kötni, illetve volt rajta egy piros gomb, ami instant rögzíteni tudta mp3-ban egy pendrive-ra, amit ott csörömpöltünk. Meglepően jól szóltak ezek a felvételek. Majd ezeket otthon elkezdtem vagdosni. Ami nem tetszett, azt kidobtam, de volt pár tök jó téma benne, és ezeket rakosgattam úgy, hogy szinte dal formája kezdett lenni. Majd elkezdtem őket újra felgitározni, alakítani, és hozzárakni különböző Midi VST-ket, és úgy alakítottam, ahogy nekem tetszett.” A Departures szerzeményeinek nincs sok köze a Thy Catafalque-hoz, ahonnan a legtöbben ismernek, de mondjuk az Ann My Guardhoz vagy a Tales Of Eveninghez sem. Miért pont ilyen zene ez, és egyáltalán, hogy írnád le, miféle muzsika ez? „Alapvetően nagyon szeretem az instrumentális gitármuzsikát, de a legtöbbször vagy nem elég metal, vagy pedig túl sok a tekerés benne, és egymás után három-négy dalt bírok csak végighallgatni. Ezért gondoltam, hogy olyan zenét csinálok, amit én is szívesen hallgatnék. Amikor megjelent, annyit írtam hozzá, hogy amolyan instrumentális epic sci-fi metal. Szeretem a szimfonikus dolgokat, illetve a sötétebb hangulatot. Megpróbáltam valami ilyesmit összehozni, aztán majd a hallgatóközönség eldönti, sikerült-e.” Hogy íródtak a dalok, és hogy adtál nekik címet? „Azt tudni kell, hogy kb. négy évig dolgoztam a dalokon, de ez nem azt jelenti, hogy folyamatosan, hanem csak amikor időm/kedvem volt, vagy épp jött valami inspiráció hozzá. Előfordult, hogy fél évig nem foglalkoztam velük. Az elején nagy segítségemre volt Bárkányi Beni (Hundred Production), illetve Ferenczi Marci (Moth Production, Needless, Rivers Ablaze), aki a lemez hangmérnöke is volt. A címeket pedig nagyrészt magánéleti sztorik ihlették.” Azért is kérdem, mert az EP promóciós anyaga így fogalmaz: „Varga Krisztián Depatrures címet viselő EP-je egy olyan kaland élményeivel szolgál, amilyet egy minőségi film végignézése, vagy egy jó videójáték történetvezetése hagy bennünk.” Vannak konkrét filmek és játékok, amik inspiráltak? „Nem igazán, illetve nem közvetlenül. (nevet) Ettől függetlenül szeretem hallgatni a filmzenéket, videójátékok zenéit – pl. John Williams, Hans Zimmer, Mick Gordon stb.” „Mindegyik dal valaminek a végét, de valami újnak a kezdetét is szimbolizálja. Ilyenkor egy új, még ismeretlen úton kell az embernek elindulnia.”És mire utal a Departures cím? „Mindegyik dal valaminek a végét, de valami újnak a kezdetét is szimbolizálja. Ilyenkor egy új, még ismeretlen úton kell az embernek elindulnia. Amikor a dalokat elkezdtem írni, még fogalmam sem volt, hogy milyen lesz a végeredmény, vagy hogy egyáltalán mit kezdek ezekkel a dalokkal pontosan. Számomra nagyon izgalmas ez az állapot, úton lenni, benne lenni valamiben, amiről nem tudom pontosan, hogy hová vezet.” Szintén a promóanyagban említed, hogy az is a jó az instrumentális dalokban, hogy mindenki azt lát-hall beléjük, amit akar. Érkezett esetleg olyan visszajelzés „belehallásról”, amire nem voltál felkészülve? „Volt akinek az volt az első, hogy »ének miért nincs benne?«, de másoknak kifejezetten tetszett ez. Aztán volt, akit inspirált, hogy készítsen hozzá egy csodás rajzot! Az mondjuk meglepett. (nevet) Ezen kívül még nem igazán, de ha valakinek van ilyen belehallása, az nyugodtan írja meg nekem!” Rajtad kívül ki zenél még az EP-n? „Senki. Gyakorlatilag csak a gitár az, ami élőben lett feljátszva. Minden más VST.” Hogy került az anyag a GrundRecordshoz? „Amikor kiadót kerestem, láttam, hogy Jósa Tomi barátom nemrég jött ki a saját anyagával a GrundRecordsnál. Felhívtam, és nagyon jó szívvel ajánlotta a kiadót, akikkel felvettem a kapcsolatot, és sikerült leszerződnöm velük.” És lesz belőle fizikai verzió is? „Nem lesz sajnos, picit komplikáltabb és költségesebb is lett volna.” Hogyan tovább a szólópályádon? „Már gondoltam rá, hogy megint elkezdek stúdiózni, dalokat írni, de mostanában nem igazán volt rá kapacitásom, talán év vége felé el tudok kezdeni foglalkozni vele.” Netán koncert elképzelhető ezekkel a dalokkal? „Nem tervezek ilyesmit, igaz, idén a Gitármánia Táborban, illetve a Kiscelli Fesztiválon backing trackkel, workshopok kereteiben eljátszottam ezeket a dalokat. Mindenesetre valóban érdekes lenne mondjuk trióban megszólaltatni ezeket a számokat.” Gyakran látni téged nem csak Solar Guitars hangszeren játszani, de az ő pólójukat is sűrűn viseled. Van velük bármi kapcsolat? „Igen, már az első hangszer beszerzésekor felraktak a weboldalukra, mint artist. Nagyon kedves, segítőkész csapat. Viszont idén az Árkádia hangszerbolt által endorseri szerződést sikerült kötnöm a Spira Guitarsszal, ami egy nem rég indult szlovén gitár brand. A nyári bulikon már az ő hangszerükön játszottam.” Az a felszerelés, amivel a Departurest felvetted, különbözik attól, amin a TC-ben játszol? „A felvételen ugyanaz a fehér héthúros Solar szól, ami a legtöbb TC-koncerten is szerepelt, plusz néhány kiegészítő szólam, ami Marcinál lett feljátszva, azokat az ő GV-gitárjaival vettük fel. Ezen kívül egy Kasléder Diboxot, egy Scarlett Focusrite 2i2-t és egy laptopot használtam a felvételekre. A TC ben teljesen más a helyzet. Ott egy Fractal Audio FM3-at és egy Dunlop Bass Cry Babyt is használok.” Túl a TC-s elfoglaltságokon, mivel telnek a napjaid? „A Budai Magán Zeneiskolában tanítok gitárt és zenekari gyakorlatot, emellett magán gitárórákat adok. Illetve alkalmanként session/beugrós gitározást is vállalok. Nemrég lehetőségem volt beülni a Pejtsik Péter (After Crying) vezényelte Savaria Szimfónikus Zenekarba, ahol Horváth Andrist (After Crying, At Night I Fly, HAVASI) helyettesítettem. Egy Hollywood Classics koncertsorozat keretein belül játszottunk filmzenei átiratokat. Fantasztikus élmény volt egy ilyen kaliberű hatalmas zenekar egyik fogaskerekének lenni. Illetve a december 6-án Budapesten a Turbinában a Sear Bliss The Pagan Winter XXX eseményen fogok beugrani a Rivers Ablaze zenekarba, amit szintén nagyon várok.” „Fárasztó tud lenni a rengeteg utazás, hajnalban kelések stb., de a koncertek és hogy rengeteg ember kíváncsi arra, hogy mit csinálunk, na, az mindenért kárpótol. ”Az is érdekelne, hogy hogy éled meg mindazt, ami a Thy Catafalque-kal történik. Bármely részlet: milyen ezekkel az emberekkel dolgozni, milyen tapasztalataid vannak, akár koncertek-turnék kapcsán? Hatott-e bármilyen szempontból rád és a zenédre a TC? „Érdekes, hogy kb. húsz éven át azon dolgoztam, hogy olyasmivel foglalkozzam, amit most a TC-vel csinálunk. A dalok élőre hangszerelése, próbák, turnék, fesztivál, koncertek stb. Ez rendkívül sok meló, idő, energia, de nagyon élvezem, hogy egy ilyen elképesztő profi csapat részese lehetek. Olyan dolgokat éltem meg, amikről kb. álmodni sem mertem. A tavalyi nightlineres európai turnéval egy nagyon régi vágyam vált valóra. Szívesen csináltam volna még pár hétig. (nevet) Vagy az idei nyár, ahol többek között játszhattunk a Hellfest, az Alcatraz, a Rockstadt, a Kilkim Zaibu fesztiválokon. Rendkívül fárasztó tud lenni a rengeteg utazás, hajnalban kelések stb., de a koncertek és hogy rengeteg ember kíváncsi arra, hogy mit csinálunk, na, az mindenért kárpótol. Mindannyiunk a magyar undergroundból jött, mindegyikünk belerakja a melót, és kellően komolyan veszi. Emberileg szuper társaság, megvan az összhang, nagyon jól kijövünk egymással, ami nagyon fontos ennyi utazásnál, állandó összezártságnál. Nem utolsósorban szakmailag is top emberekkel dolgozhatok együtt. Martinával, akivel a legrégebb óta dolgozom különböző formációkban, kb. mindegyik koncerten megbeszéljük, hogy soha nem gondoltuk volna, hogy ezt fogjuk csinálni. (nevet) Mindenképp hatott, szakmailag, hozzáállásban, rutinban is rengeteget tudtam fejlődni velük. A saját zenémre is biztosan hatott, de nem tudnám megmondani, hogy pontosan milyen módon.” TARTALOM VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2025/11. számából.

Bezár

Bezár

megtekintés     »     varga krisztián, thy catafalque