2026. 04. 02. 06:45 » kritika » U2604
kiadó: AESTHETIC DEATH
»
szöveg: Milán Péter
Örvendtem, amikor megkaptam a Cave Dweller új albumát, mivel az előző CD-k is rendre bekerülnek a lejátszómba. Sajátos projektről van szó, amely Adam Bryant nevéhez fűződik. Bryant olyan formációkban aktív még, mint a Pando vagy az Unfold. Ezek közös jellemzője a meditatív, egyben experimentális természet, és az alkotáshoz, a világhoz való szellemi hozzáállás. A Cave Dweller-CD-k füzeteiben látható szép természeti képek, valamint az idézetek is ezt támasztják alá. A Showing Teeth című új albumban egy Alan Watts-idézet olvasható, melyben egy taoista tanítást mond el. Nagyobb kedvcsináló nem is kell a zenehallgatáshoz... A Showing Teeth anyaga, mint megtudhatjuk az alkotótól, olyan témákból, szerzeményekből áll, amelyek az előző lemezek időszakában születtek, csak nem illettek azok irányvonalához. Így ésszerűnek tűnt egy önálló kiadvány keretében megjelentetni őket. Én a korábbi Cave Dweller-lemezeket azért kedvelem, mert a természetközeli akusztikus opuszokat szinte intim finomságukban tolmácsolta Bryant, van valami nagyon elemi és egyszerűségében szívhez szóló azokon a CD-ken, viszont a Showing Teeth egészen másmilyen – mondhatjuk, hogy Bryant most kimutatja a foga fehérét... Ezen a 42 perces albumon a Cave Dweller robusztusabb alakot ölt. Most is megkapjuk a projekt harmonikus oldalát, igaz, sokkal kisebb mértékben, mint korábban. A Cave Dwellertől soha sem állt távol a kísérletezés – eleve ez az egyik mozgatója Bryant zenéjének –, azonban ezúttal még elvadultabb hangalkímia folyik. Emellett pedig beköszöntött a metal, méghozzá annak gorombább, doomos, sludge-szerű mivoltában. Bryant ez alkalommal szívesen eresztett ki torkán durva hangokat, s effektelte meg témáit. Egy olyan tétel, mint az Amanita Bisporigera visszautasít minden kategorizálást – experimentális drone-szürrealitás, vagy valami egészen más... Jómagam nagy élvezettel hallgatom a Cave Dwellert, beleértve az új albumot is, s újfent örömmel konstatálom, hogy az új booklet is szemet gyönyörködtető természeti fotókat társít a korábbinál nehezebb zenéhez. Ha a fülünknek dolgoznia is kell, miközben hallgatjuk a Showing Teeth hangtekervényeit, Bryant láncait vesztett kreativitását, legalább a szemünk megpihen. Az Underworld magazin 2026/04. számából.
megtekintés » cave dweller
SUN DONT SHINE:
From Birth To Death
A Sun Dont Shine (így, aposztróf nélkül) lelke és motorja nem más, mint a Type O Negative egykori gitárosa, Kenny Hickey, aki Peter Steele 2010-es halála óta is komoly aktivitással nyomul a színtéren. Egyértelműen a saját gyermeke volt az egy-egy albumot megért Silvertomb és Seventh...
8 | 10 kritika
NEST:
Trail Of The Unwary
A Nest egy 1999 óta működő finn formáció. A fő alak Aslak Tolonen, de van mellette egy másik zenész is, T. Saxell, aki gitáron, basszusgitáron, olykor énekkel segíti társát. A Nest az akusztikus folk/ambient zenéken belül is speciális helyet foglal, ami nagyban fakad a hangszer...
8 | 10 kritika
S. Snyder–N. Dragotta–F. Martin:
Abszolút Batman:
Az állatkert
2024-ben a DC új sorozatot indított, amivel ismét szerette volna felfrissíteni saját univerzumának eredettörténeteit. Az Abszolút-világépítésben a Frank Miller-i, nyolcvanas évek végét idéző paradigmaváltás köszön vissza, amiben a kiadó zordabb, kegyetlenebb történeteken ...
kritika
MOODRING:
Death Fetish
Hunter Young a saját nemzedékének egyik legtehetségesebb zeneszerzője. Tipikusan az az örökmozgó karakter, akiből folyamatosan jönnek a dalok, és minden számára fontos hangzásban van egy aktív zenekara. Amíg a Psycho-Frame lényegében újraindította a deathcore-nosztalgiát, a Drow...
8 | 10 kritika