EVIL WARRIORS: Evil Warriors

2026. 04. 05. 09:24   »   kritika   »   U2604

kiadó: INTO ENDLESS CHAOS Records   
»   szöveg: Milán Péter

Az Evil Warriors név alapján nagyon klisés metalra lehetne számítani, s ugyan a német csapat zenéje tép, szaggat, e tisztes tevékenységet ötletekkel a tarsolyukban végzik. A 2020-as Schattenbringer EP pusztító anyag volt, többször is elővettem. Csaknem öt év elteltével a harci tűz nem lohadt le a tagokban, sőt, távollétükben még rafináltabb fegyvereket kovácsoltak. A szerényen a csapat nevét viselő harmadik album a death, a thrash és a black metal jegyeit egyaránt magán viseli, de leginkább a black metalhoz állnak közel. Nem könnyű jellemezni a lemezt, akárcsak számos 21. századi extrém művet, mivel sokszor tűnik ilyennek-olyannak, mintha mindenből csipegetne egy kicsit, s közben az igazán éles fegyverzetű metaldalszerzők úgy izzítják a vasat, hogy a műfajok közötti átmenet organikusnak tetszik. Néha mintha a Monumental Possession-féle Dødheimsgard szólna, még töményebb hangzással, de hasonló vadsággal. Másutt black’n’punk-szilajsággal zajlik a játék (Suche), de közben mindenféle zajok szüremkednek elő a háttérből, nem is mindig lehet tudni, hány gitárt hallunk valójában. A thrashes témák vagy a death metal-jelleg inkább a zajos gitárokkal átszőtt szerzemények sorai között érzékelhető, ugyanis sem az igencsak nyers hangzás, sem maguk a számok, sem az előadásmód nem könnyíti meg a dolgunkat. Itt az extrémitás nem üres lózung, vagy mezei reklámfogás, az Evil Warriors komolyan veszi, hogy ha már súlyos zenét játszunk, akkor álljunk is neki és bontsuk is le a falakat magunk körül. Ebbe beleférnek a szürreális gitárharmóniák, a meg-megkonduló basszustémák, s nagy meglepetésemre sok helyütt hallok valamilyen fúvós hangszert nyekeregni a háttérben. Mint a promólapról kiderült, bizonyos B. S. szaxofonozik. Más okot nem látok arra nézve, hogy e durva közegbe bevontak egy ilyen hangszert, mint hogy a káoszt növelje. A zene fúvós kacskaringók nélkül is kellően agresszív és határledöntő lenne. Kis őrületként megteszi… A Possessed intenzitása megmutatja, hogy a zenekar nagyon ért a blackened-thrashing-death-cséphadaráshoz, ami amennyire „régi iskolás”-fém, annyira féktelen és zabolátlan. Beast gitáros/énekes kegyetlen modorban acsarog, ordít, üvölt és krákog, ez a lemez tényleg nem sétagalopp. Azoknak lesz ínyére az Evil Warriors albuma, akik kedvelik, ha egy lemezben benne van a valódi metalerő, death is és black is, azonban nem a régi nagyok felöklendezett, pépesített abrakján akar kérődzni, hanem tele van váratlan csavarintásokkal. Csak nehogy a zenekar fogyassza el reggelire az óvatlan hallgatót. Az Underworld magazin 2026/04. számából.

megtekintés     »     evil warriors