UNVERKALT – Világokon át

2026. 04. 04. 18:19   »   interjú   »   U2604

szöveg: V. A.   
»   fotó: kiadói archívum

A görög gyökerekkel is rendelkező, de német bázisú Unverkalt új albuma kapcsán a nyelvi sokszínűségről, a környezet tudat- és sors­formáló hatásáról is beszélgettünk Dimitra Kalavrezou énekesnővel. A Héréditaire már a harmadik albumotok. Az előzőekhez képest a zenétek sötétebbnek, súlyosabbnak tűnik, amelyben ugyanúgy jelen van a lágyság, mint a káosz is. Ez mennyire volt természetes fejlődés vagy éppen tudatos irányváltás? Hogyan találjátok meg e kettő egyensúlyát a dalszerzés során? „A dalszerzésnél minden ösztönösen kezdődik. Minden albummal lehántunk magunkról egy újabb réteget, és úgy gondoljuk, a Héréditaire a legsebezhetőbb, legőszintébb arcunkat mutatja. Az álomszerű, szinte éteri hangulat és a teljes káosz pillanatai közötti feszültség – az extrém vokál és a nehéz blast beatek használata révén – különösen vonzott minket. Az első daltól kezdve ebben a térben képzeltük el az albumot. Ez egyben kémia kérdése is. Mindannyian más-más nézőponttal érkezünk a próbaterembe, és amikor ezek a perspektívák találkoznak, valami új, hibrid forma születik. Az egyensúly nem abból fakad, hogy az ellentéteket erővel egymáshoz illesztjük, hanem abból, hogy hagyjuk őket egymás mellett létezni.” Miben változott a közös munka dinamikája azóta, hogy a zenekar a Season of Mist kiadóhoz került? „A Season of Misttel közös utazásunk az egyik eddigi legmeghatározóbb élmény a zenekar számára. Underground zenekarként az évek során számos kihívással néztünk szembe, így óriási lendületet adott, hogy egy kiadó áll mögöttünk, és egy ilyen fantasztikus csapattal dolgozhatunk együtt. Mindez még inkább megerősítette a hitünket a saját utunkban. Ugyanakkor ez nem változtatott azon, ahogyan zenekarként együtt dolgozunk. Mindig is szeretettel és elkötelezetten végeztük a munkánkat, most azonban még fókuszáltabban tesszük mindezt.” A borító erősen kapcsolódik az album hangulatához. Hogyan született meg a koncepció? Ki készítette a borítót? „Valójában a borító az egész album kiindulópontja volt. Amikor elkészült a kép, attól kezdve minden abból kezdett formát ölteni. A borítót Themis Ioannou gitárosunk és zeneszerzőnk alkotta, és amikor elkészült vele, az azonnal meghatározta az album hangulatát. Amikor elkezdtünk dolgozni a lemezen, ez a kép végig ott volt velünk. Nagyban segített, hogy hűek maradjunk ahhoz a hangulathoz és történethez, amelyet el akartunk mesélni. Az első dal, amely elindította a koncepciót, és közvetlenül kapcsolódik a borítóhoz, az az Ænæ Lithi. Az ihletet Themis nagymamájának történetei adták, amelyek a szmirnai nagy tűzvészhez köthetők. A borító egy asszonyt ábrázol, aki a háború káoszában elvesztette gyermekeit, és a maradványaik előtt térdel. Szerettük volna, ha a kompozíció egyfajta vizuális szépséget hordoz, miközben megőrzi annak a súlyát és tragikumát, amit ábrázol. Fontos volt számunkra, hogy a kép megállásra és elgondolkodásra késztesse az embereket.” A teljes interjút a magazin 2026/04. számában olvashatod.

Bezár

Bezár

Bezár

megtekintés     »     unverkal