2026. 04. 23. 15:05 » kritika » U2605
kiadó: Grindscene Records
»
szöveg: Kánya Ferenc
Ez a cseppet gusztustalan nevű death metal banda valójában egy stúdióprojekt, az ír Strangle Wire frontembere, Pete Clarke hozta létre. A Corpse Water tudatosan old school death metalban utazik, amely a modern túlprodukáltság helyett a nyers és egyszerű dalírásra épít. A Something in the Water album ennek a koncepciónak az első teljes értékű lenyomata. Ha lényegi különbséget kellene említeni a Strangle Wire és a Corpse Water között, azt mondanám, hogy ez a zene kevésbé száraz brutal death, inkább erősen groove-orientált, kicsit crustos, kicsit grindos, kicsit sludge-osan lomha, dohos, kriptaszagú death metal. Engem egészen konkrétan a promó miatt kezdett nagyon érdekelni a dolog. Ebben azt ígérték, hogy a klasszikus Cannibal Corpse- meg Obituary-féle death metal rajongóinak tetszeni fog az album. Ó, az ilyen kombó, az ilyen mocsári mészárlás igazi extra fogás egy régisulis death metal fanatikusnak! Legutóbb a Blood Red Throne vagy a Frozen Soul implementációjában találkoztam ezzel az iszapos vérfürdő-hangulattal. Itt picit csalódnom kellett, ez az album nekem inkább az első Six Feet Under-lemezeket, esetleg a Debauchery vagy a Konkhra korai éveinek nyersebb dolgait idézi – bár ezek hangzásvilágukban már egy új kort képviselnek, míg a Something in the Water ebben a tekintetben inkább a ’90-es évek eleje. A lemez nótáinak tempói a lassú-középtől a gyors-közép tempókig váltakoznak. A groove, a húzás mindenhol működik, viszont tartósabb hallgatás után el tud veszni a fonál: a tételek nem igazán gazdag választékúak, szólók sem színezik őket, nem különülnek el határozottan egymástól. A gitármunka, sőt, általában a zenészi munka és a frontemberi teljesítmény is – bár igen stabil – inkább kiszolgálja a nótákat, mint meghatározza. Funkcionalitásra, hatásra mennek jobban, mintsem emlékezetességre. Azokban az esetekben viszont, amikor a banda kicsit bátrabban nyúl a disszonanciához vagy sárba ragadós lassulásokhoz, akkor kifejezetten erős pillanatokat hoznak – mint a You Can Scream, a The Hauntings of May vagy még inkább a There’s a Body in the Tank esetében például. A Something in the Water sötét és komor, nyirkos és lassan hömpölygő death metal, ami nem újít - viszont nem is próbálja elhitetni, hogy újít, szóval azt kapod, amit ígér. A maga keretei között működik, és bár a dalok többsége nem igazán ragadós, a hangulat és a következetes építkezés okán egész korrekt, helyenként kifejezetten hangulatos lemez. Érdemes egy kis időt adni neki, de csodát nem kell várni. Az Underworld magazin 2026/05. számából.
megtekintés » corpse water
SEVENDUST:
One
A Sevendust még a ’90-es évek végén a grunge romjain és az egyre népszerűbb nu metal hullámain indult, és valójában ezt a kettősséget mindig megtartották a zenéjükben, ez volt az, ami kicsit kiemelte őket a rengeteg akkori divatbanda közül. Nagyot is durrantottak akkor vele, vol...
kritika
FROZEN SOUL:
No Place of Warmth
Az utóbbi években a texasi old school death metal új hulláma nemzetközi fogalommá vált, és általánosságban is elmondhatjuk, hogy ennyi eladott Obituary-pólóra ennyi riff még valószínűleg sosem jutott az államban. A Creeping Death vagy a Tribal Gaze mellett a Frozen Soul volt az a f...
kritika
CRASHDÏET:
Art of Chaos
Kedvenc svéd glamcsapatunk már a nyolcadik bombáját dobja le, és bár nem szól akkorát mint 20 éve, de azért még mindig megbízható pusztítást tud végezni egy házibuliban. Kicsit filmszerűre próbáltam venni ezt a bevezetőt, ezzel is érzékeltetni, hogy olyan ez a zene, mint ami b...
kritika
SPELL:
Wretched Heart
Legyen szó akár az underground világáról, akár a mainstreamebb közegről, Kanada számos különleges, adott esetben furcsa előadót és zenekart ajándékozott már a világnak (neveket inkább nem sorolnék, hosszú a lista). A föld alól feltörekvő formációk sorát gyarapítja a vanc...
kritika