2026. 05. 12. 07:00 » interjú » U2605
szöveg: Milán Péter
» fotó: kiadói archívum
Három évvel a Fandens Kall után Morbid Desires címmel jelent meg a Tulus új albuma. Ezúttal hogy zajlott a dalszerzés, a lemez összeállítása?
„Annyit tudok mondani, hogy úgy zajlott, mint eddig minden esetben. Mindenkinek vannak riffjei, ötletei, dalai, amelyeket eljátszunk a próbahelyen. Soha nem készítünk demókat, nem dolgozunk számítógépekkel. A dalokkal akkor vagyunk készen, amikor a próbák során mindenki elégedett lesz. Az ötleteket, riffeket többnyire otthon, egyedül írjuk meg. A próbákon néha további riffeket is hozzáadunk a dalokhoz.”
Hallok néhány érdekes részletet, ötletet a lemezen, mint pl. a flamenco-témákat a Salme II-ben, a Fossegrimens Vakt akusztikus részeit, vagy a Sabbat című epikus záródarabot. Ezek nem tipikus black metal-tételek. Hogy hozzátok közös nevezőre ezeket a zenei elemeket a Tulus zord, északi metaljával?
„A Tulus régebben is mindig megpróbált terjeszkedni, különféle elemeket beépíteni a zenébe. A debütalbum óta élünk a meglepetés eszközével. Szeretjük ebbe bevonni a hallgatót a különféle ötletek beiktatásával. Hogy az ő számára is érdekes legyen mindez, de a mi számunkra is. A Salme 2 flamenco-ihlette gitárrészéhez hasonló az 1999-es Salmén is jelen volt. Ezek az ötletek csak úgy felmerülnek menet közben.”
A Tulus mindig három tagból állt, úgynevezett erőtrióként funkcionál. Mi a különleges egy háromtagú zenekarban, ami a játékot, az előadást és a dalszerzést illeti, szemben a négy vagy öt tagból álló csapatokkal?
„Egészen nagy a különbség a metalban a három vagy a négy tagból álló zenekarok között. A gitárosunk szereti kihasználni a hangszer teljes palettáját, egészen a sötétebb mély tónusoktól a fényesebb magasakig. Így több tér nyílik a basszusgitár és a dob számára, hogy kibontakozzanak. A basszusgitárosunk aktív játékos, gyakran ő is sok dallamot hoz az egyes dalokhoz. Az elmondottakból az következik, hogy egy háromtagú csapatban a zene több levegőhöz jut és dinamika szempontjából szélesebb távlatokat ölel fel.”
A Tulus pályafutása két részből áll, melyek közül az első 1991-től 2000-ig tartott három kiadott albummal. Hogyan látod ma ezt a korszakot és miképpen kapcsolódik össze a Tulus későbbi időszakával?
„Kezdetben természetesen minden remek volt és érdekfeszítő. Nyilvánvalóan a Norvégiában feltámadó black metal korszaka miatt. Megkaptuk az első lemezszerződést, eladtunk egy jó adag lemezt, persze a mi szintünkön. Később egyéb dolgok is történtek. Az Old Mans Child tagjaként kezdtünk játszani, majd megszületett a Khold. Mindez sok időnket felemésztette. Miután a dolgok kicsit lecsendesedtek, elkészítettünk egy új Tulus-albumot. Innentől kezdve ismét láttuk értelmét, hogy a Tulusra koncentráljunk.”
A Morbid Desires ismét angol lemezcím, azonban a dalcímek és a szövegek norvégul szólnak, akárcsak az Old Old Death albumon. Mi áll a sajátos jelenség mögött?
„Ó, ez csak úgy történik. Úgy vélem, egy angol cím alapján az embereknek több rálátásuk nyílik a koncepcióra. Így jobban tudnak hozzá kapcsolódni. Igazából nem tudok világos választ adni arra a kérdésre, hogy miért van egyszer norvég, máskor angol cím.”
Ami a szövegeket illeti, a Tulus témái a sötét folklórt járják körül. Hildr, aki a Tulus szövegeit írja, ezúttal milyen témákkal rukkolt elő? Általában megkapja a teljes lemezanyagot, mielőtt hozzálát a szövegíráshoz?
„A témák most is olyanok, mint máskor. Az emberek, az állatok, a természet sötét, morbid oldaláról szólnak különféle aspektusokból. Mivel egyáltalán nem készítünk demókat, nincs lehetőség meghallgatni a zenét. Természetesen Hildr lejöhetne a próbákra, de ez még soha nem történt meg. Ő írja a szövegeket, mi írjuk a zenét, majd a kettőt összeadjuk.”
Elég bizarr a Morbid Desires borítója. Mit lehet tudni Kjetil Nystuen alkotóról és mi az illusztráció koncepciója?
„Kjetil Nystuen illusztrátor, grafikus. Lemezborítókat, könyvillusztrációkat, filmplakátokat készít, valamint játékok számára is dolgozik. Nagyon jó abban, amit csinál. A borító egy gyűjtőről szól, aki lemezeken át követi a Tulust. Nézd meg a Tulus videóját a Collectors Chamber dalhoz.”
Tavaly feloszlott a Sarke, amelyben két Tulus-tag is játszott. Miért szüntettétek be a tevékenységet a zenekarral?
„A Sarke nyolc albumot adott ki. Már évekkel ezelőtt befejeztük a koncertezést. És annak ellenére, hogy nagyon jó kritikákat kaptunk, úgy tűnt, hogy a közönség és a zenei világ nem nagyon támogatott bennünket. Te is tudsz a mostani jelenségekről, a playlistekről, streamingekről, a magazinokról, a lemezeladásokról stb. Vagyis nem láttam értelmét a folytatásnak.”
A Tulus régóta része a black metal-színtérnek, ott voltatok a ’90-es évek nagy hullámánál. Milyen emlékeid vannak abból a korszakból? Milyen a mai norvég színtér, ha van ilyen egyáltalán?
„Az egy nagyon izgalmas és kreatív korszak volt. Egy olyan időszakról beszélünk, amikor a zene jelentett mindent. Kicsi, de nagyon jó színtér volt, ami nem csak a black metalról szólt. Azokban az időkben az oslói thrash metal-mezőny is nagyon erős volt. El tudod képzelni, milyen kicsi volt az akkori black metal-színtér. Elmentem, hogy megnézzem a Darkthrone-t, a Cadavert és a Mayhemet, és maximum ötven ember volt jelen. Természetesen most is van Norvégiában black metal-színtér, ma is sok jó norvég zenekar működik.”
Mi a véleményed a mesterséges intelligenciáról, amely az ember helyett „hozna létre” műveket, zenét stb.?
„A kettőt el kell különítenünk egymástól. Ha zenész akarsz lenni, használni a kreativitásodat, zenekarban kívánsz játszani, akkor így teszel. Ha azt akarod hallgatni, amit a számítógép játszik, akkor ezt teszed. Egyre több embert ismerek, aki használja az MI-t, profi zenészek is. Mindenre használhatod, az MI impresszív. A fiatalok számára, akik ezzel nőnek fel, természetes lesz, hogy használják. Ám a Tulus sem a zenéhez, sem a borítókhoz nem fogja igénybe venni a mesterséges intelligenciát.”
Lesznek Tulus-koncertek?
„Igen, lesz néhány koncertünk, de továbbiakat akarunk tető alá hozni. Remélem, lesznek még klubok és fesztiválok, amelyek megkeresnek bennünket. Készen állunk!”
TARTALOM VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2026/05. számából.
Az eredetileg 1991-ben alakult, majd egy hosszabb szünet után 2006-ban újjáalakult Tulus a norvég black metal sajátos szeletét alkotja. Mindhárom tag tapasztalt zenész, akik számos más csapatban (Khold, ex-Sarke stb.) is játszanak, játszottak, s a Tulus soraiban is kamatoztatják színes zenei palettájukat. Ugyan a csapat a black metal műfajához kötődik, a Morbid Desires című új album hatások, zenei nüanszok sorát vonultatja fel, s közben nem veszítik el saját arculatukat. Milán Péter kérdéseire Sarke, azaz Thomas Berglie dobos válaszolt.
megtekintés » tulus, sarke, Thomas Berglie
TULUS:
Morbid Desires
A Tulus valahol a norvég black metal szürke eminenciása, ami nem azt jelenti, hogy amit játszanak, ne lenne jó, csak soha nem kerültek be az első vonalba, mármint, ami az ismertséget jelenti. Ez persze a zenével nincs szerves összefüggésben. A Blodstrup gitáros/énekes és Sarke dobos ...
kritika
Moorcock–Blondel–Recht–Poli:
ELRIC – 1. A rubin tónus
Emlékszem, milyen nagy hatással volt rám anno, mikor először olvastam Elric kalandjait, legalábbis azt a kettőt, ami nálunk megjelent (Melibonéi Elric – 1993, Az igazgyöngy erődje – 1996). Michael Moorcock nagyon jól ír (nagy kedvencem még tőle a Harcikutya), a már-már ponyva...
kritika
LEX LEGION:
Lex Legion
„Ha valami úgy néz ki, mint egy kacsa, úgy úszik, mint egy kacsa, és úgy hápog, mint egy kacsa, akkor az egy kacsa.” Így szól a mondás, ami elsőnek eszembe jutott King Diamond zenekarának az egykori komplett hangszeres szekcióját felvonultató Lex Legion debütáló albumának vég...
kritika
SAINT AGNES:
Your God Fearing Days Are About To Begin
Poppy zenei pálfordulása és hirtelen jött népszerűsége metalos körökben sokakat meglepett, de el kell fogadnunk, hogy felnőtt ismét egy korosztály, akik igénylik a durvább zenéket, de nem valószínű, hogy azt 60-70 éves szőrös vénemberek lemezein fogják először keresni. Igeni...
kritika