Koncertajánló:
06.14. I Killed The Prom Qu...
06.14. High Vis
06.15. A Perfect Circle
facebook
instagram
youtube
bluesky

ABYSSAL / CARCINOMA / CRYPTIC REMAINS – Bp., Robot

2026. 05. 20. 05:12   »   beszámoló   »   U2606

szöveg: Milán Péter

Az új szervezőcsapat, a Heretical Idol jóvoltából komolynak ígérkező csomag érkezett a fővárosba. Kíváncsi voltam, hogy alakul az est, hiszen ilyen jellegű zenekarokhoz ritkán van szerencsénk Magyarországon. Tudomásom szerint az előzenekarként fellépett hazai Cryptic Remains demós fázisban van, nyilván örömmel vették, hogy meghívást kaptak a két angol zenekart felvonultató koncertre. Az eltérő stílusok megléte alapvetően nem problematikus egy koncerten, természetesen bizonyos határok között, s jegyzem meg ezt azért, mert a Cryptic Remains, legalábbis az általam látottak/hallottak alapján, régi vágású death metalt ad elő, míg a két külhoni csapat sokkal inkább kortárs produkció. A Cryptic Remains hangzása nem volt igazán jónak mondható, de nagy vonalakban lehetett sejteni, mit produkálnak. Mindazonáltal nem lesz könnyű kitűnni a mezőnyből, mert olyan death metalt, amely rigorózusan megmarad a „régi iskola” mellett, rengetegen játszanak. Ugyanakkor semmi sincs kőbe vésve. Szolid bemelegítés volt. Az angolok közül elsőként fellépő Carcinoma nem sieti el a lemezkiadást, 2014 óta mindössze egyetlen album készült, a 2018-as Labascation. Ezen kívül mindössze egy demó és egy split szerepel a szerény diszkográfiában (utóbbi épp az Abyssal társaságában). A nagylemez egyébként nem rossz, ezt az egyet hallgattam meg előzetesen. A Carcinoma három tagot számlál, ami ennél a zenénél csak elsőre hat különösnek, hiszen, ha belegondolunk, a Bölzer kéttagú. Steve Waldron bőgős és Steve Dean gitáros előtt is állt egy-egy mikrofon, mindketten belerecsegtek a készülékbe. Dean „énekelt” többet, Waldron ritkábban használta mély hörgéseit. A csapat visszafogott show-t adott elő, különösebb látványosságok, érzelemnyilvánítások nélkül, egyszerű pólókban álltak ki a színpadra, nem volt semmilyen image-kellék. Afféle erő-trió-formában prezentálták a vadul kavargó black-death metalt. Disszonanciáktól nem mentes témákat adott elő Dean, de a riffek, szerzemények egyáltalán nem voltak követhetetlenek. Ebben a kielégítő hangzás is segítségünkre volt. A basszus jobban is szólhatott volna, de a tömörítő funkciót ellátta. Egyébként Dean olykor elég érdekes húrlefogó-kombinációkat mutatott be, tehát ezen a területen még igencsak messze van a terem vége. Tisztességes hosszúságú volt a szett, ilyen jellegű, meglehetősen tömény zenéből ennyi pont ideális. Az Abyssal nem áll nagyon távol a Carcinoma világától, de változatosabb, „megtekertebb”, egyúttal talán valamivel death metalosabb is. E csapatnál beérkeztek a látványelemek, a frontember csuklyában volt, ahogyan a többiek is, azonban ő arcra, fejre tapadó fekete maszkkal lépett ki elénk. Kétlem, hogy kényelmes viselet. Az effajta külsőségek nem ritkák a mai black/death metalban, de az Abyssal megpróbál ennek némi egyedi vonást biztosítani. Az öt ember nem fért el túl könnyen az apró színpadon, de a zenekar kiállásának statikussága jót tett a produkciónak. Annak ellenére, hogy a basszusgitáros mellett két gitáros állt fel, eleinte elég vékonyan csordogáltak a témák a hangfalakból, ám lassanként normalizálódott, „beállt” a hangzás. Átgondolt, koncepciózus black/death metalt kínál az Abyssal, meglehetősen súlyos, sötét zenét, s a szerzeményeket ambient/zongora/zaj-átkötések választották el egymástól. Már megszoktam, hogy sok mai csapatnál szól valami plusz az élőben használt hangszereken felül, de az Abyssal koncertjén egészen különös volt, hogy az átkötések a felcsendülő metal-tételek alatt sem szűntek meg szólni. Bizarr elegyet képezett a komor black/death-tétel és a párhuzamosan hallható baljós hangulatú zongoradarab. Nem hétköznapi gárda, annyi bizonyos. Már a legelső pillanatokban feltűnt, hogy a dobos rendkívül profi, kitűnően játszik. Mivel az arcokból semmi sem látszott, el kell hinnem a Metal Archivesnak, hogy Ragnar Sverrisson, az izlandi Helfró tehetséges énekes/dalszerző/ütőse ült a dobok mögött. Kb. egy órai játék után levonultak a színpadról, s a végére a hangzás, a zene és a látványvilág összeállt egy egységes képpé. LETÖLTÉSAz Underworld magazin 2026/06. számából.

megtekintés     »     abyssal, carcinoma, cryptic remains, robot

— hirdetés —
Moorcock–Blondel–Recht–Poli: ELRIC – 1. A rubin tónus
Emlékszem, milyen nagy hatással volt rám anno, mikor először olvastam Elric kalandjait, legalábbis azt a kettőt, ami nálunk megjelent (Melibonéi Elric – 1993, Az igazgyöngy erődje – 1996). Michael Moorcock nagyon jól ír (nagy kedvencem még tőle a Harcikutya), a már-már ponyva... kritika

Moorcock–Blondel–Recht–Poli:
ELRIC – 1. A rubin tónus

Emlékszem, milyen nagy hatással volt rám anno, mikor először olvastam Elric kalandjait, legalábbis azt a kettőt, ami nálunk megjelent (Melibonéi Elric – 1993, Az igazgyöngy erődje – 1996). Michael Moorcock nagyon jól ír (nagy kedvencem még tőle a Harcikutya), a már-már ponyva...

kritika

LEX LEGION: Lex Legion
„Ha valami úgy néz ki, mint egy kacsa, úgy úszik, mint egy kacsa, és úgy hápog, mint egy kacsa, akkor az egy kacsa.” Így szól a mondás, ami elsőnek eszembe jutott King Diamond zenekarának az egykori komplett hangszeres szekcióját felvonultató Lex Legion debütáló albumának vég... kritika

LEX LEGION:
Lex Legion

„Ha valami úgy néz ki, mint egy kacsa, úgy úszik, mint egy kacsa, és úgy hápog, mint egy kacsa, akkor az egy kacsa.” Így szól a mondás, ami elsőnek eszembe jutott King Diamond zenekarának az egykori komplett hangszeres szekcióját felvonultató Lex Legion debütáló albumának vég...

kritika

SAINT AGNES: Your God Fearing Days Are About To Begin
Poppy zenei pálfordulása és hirtelen jött népszerűsége metalos körökben sokakat meglepett, de el kell fogadnunk, hogy felnőtt ismét egy korosztály, akik igénylik a durvább zenéket, de nem valószínű, hogy azt 60-70 éves szőrös vénemberek lemezein fogják először keresni. Igeni... kritika

SAINT AGNES:
Your God Fearing Days Are About To Begin

Poppy zenei pálfordulása és hirtelen jött népszerűsége metalos körökben sokakat meglepett, de el kell fogadnunk, hogy felnőtt ismét egy korosztály, akik igénylik a durvább zenéket, de nem valószínű, hogy azt 60-70 éves szőrös vénemberek lemezein fogják először keresni. Igeni...

kritika

ERIK GRÖNWALL: Bad Bones
Erik szimpatikus srác, a története pedig mesébe illő! A Swedish Idolból szinte egyenes út vezetett a hard rock színtér egyik legjobb, szintén svéd csapatába a H.E.A.T.-be, de az igazi nagy durranása az volt, amikor életet lehelt az akkor már sok-sok éve nyűglődő Skid Row-ba, és e... kritika

ERIK GRÖNWALL:
Bad Bones

Erik szimpatikus srác, a története pedig mesébe illő! A Swedish Idolból szinte egyenes út vezetett a hard rock színtér egyik legjobb, szintén svéd csapatába a H.E.A.T.-be, de az igazi nagy durranása az volt, amikor életet lehelt az akkor már sok-sok éve nyűglődő Skid Row-ba, és e...

kritika

»   az oldal tetejére       »   a címlapra


Underworld.hu
© Posta János
v6.609