VOIVOD – Sci-fi-szimfónia

2026. 06. 01. 07:02   »   interjú   »   U2606

szöveg: Uzseka Norbert   
»   fotó: Stéphane Bourgeois

A kanadai VoiVod négy évtized után is tud újat mutatni, hiszen a napokban megjelenő, Symphonique című koncertlemezük, amelyet egy kanadai nagyzenekarral együtt vettek fel, egészen más, mint az összes hasonló próbálkozás, mikor rock- vagy metalzenekarok szimfonikusokkal együtt zenéltek. Michel „Away” Langevin dobossal Uzseka Norbert beszélgetett. Hogy jött a nagyzenekaros koncert ötlete? „Bár az albumot a Québec Symphony Orchestrával vettük fel, az ötlet eredetileg a Montréal Symphony Orchestrától jött, úgy három évvel ezelőtt. Körülbelül két évbe telt felépíteni a műsort, de nagyon izgalmas folyamat volt. Aztán múlt év elején két koncertet is adtunk velük Montréal­ban, s azt követően kaptunk meghívást, hogy Québecben is adjuk elő ezt a műsort, de a helyi nagyzenekarral. És ez volt az a koncert, amelyiknek a hangját fel is tudtuk venni.” Csak a hangot, képi felvétel nem készült? „Valamennyi igen, mindkét helyen, de csak a saját archívumunk számára. Egy kamera volt csak, ami végig egy helyben volt, a keverőpultnál, szóval csak belső használatra jó. Viszont az a terv, hogy amikor jövő év elején Észak-Québecben is előadjuk a helyi nagyzenekarral ezt a műsort, azt le is filmezzük majd.” Lesznek változások a műsorban? „Nem, ugyanaz lesz. Annyira sok időbe telt összerakni így is, Dina Gilbert karmester és Hugo Begin hangszerelő segítségével, hogy nagyon nehéz lenne még újabb dalt is átírni. Sőt, Dina nélkül nagyon nehéz lenne újra színpadra állni nagyzenekarral, mert vele már kialakítottunk egy külön technikát, ahogy egymásra nézünk, abból tudjuk, mi az utasítás, mi következik, satöbbi. Nagyon sok váltás van a VoiVod zenéjében, emiatt is szükség lesz rá, hogy ott legyen velünk. Sőt, szó van róla, hogy más országokba is elvigyük a Symphonique műsort, és ezt csak úgy tudjuk megoldani, ha mindenütt helyi nagyzenekarokkal játszunk együtt, viszont muszáj, hogy Dina is jöjjön velünk.” Gondolod, hogy van rá bármi esély, hogy Budapestre is elhozzátok ezt a műsort? „Nagyon remélem, az csodálatos lenne. Az úgy van, hogy a Québec Symphony Orchestra a Montréal Symphony Orchestrától bérelte a kottákat, de ezt bármely más nagyzenekar is megteheti. Most kezdődnek a tárgyalások.”

Hogyan választottátok ki a dalokat? „Főleg a progresszív rockosabb dalaink közül válogattunk, amelyek sok különféle részből épülnek fel, merthogy ezek illenek jobban a nagyzenekarhoz. Választottunk olyan számokat is, amelyekre eleve hatott a modern komolyzene, főleg a Nothingface időszakból, amelyre például Bartók, Sosztakovics, Sztravinszkij is hatott. A gyors, thrash metal dalokat inkább hanyagoltuk, bár az hamar kiderült, hogy a nagyzenekarokban játszó zenészeknek nem okozna gondot olyan tempóban játszani, hiszen pl. Paganini műveit is elő tudják adni. Azért egy kivétel került a műsorba, a Nuclear War az első lemezünkről, mert úgy gondoltuk, nagyzenekari közegben amolyan félelmetes katonai masírozásnak hat majd. És nagyon jól is működött. Ki akartuk próbálni az Astronomy Domine-t is, a Pink Floyd, illetve Syd Barrett szerzeményét, és persze ez is remekül sikerült. De a dalok sorrendjét is alaposan kitaláltuk, mert azt szerettük volna, ha olyan élményt ad a koncert, mintha egy hosszú utazás lenne. Mintha egy sci-fi-film zenéje volna. Emlékszem, mondtam a hangszerelőnek, hogy olyan korai cyberpunk-filmekre gondolnék, mint a Mad Max, a Szárnyas fejvadász, a Terminátor stb., de olyan régi filmek is szóba kerültek, mint a Majmok bolygója, aminek egészen avantgarde a zenéje. És Hugo tökéletesen megértette, mit szeretnénk. Már amikor az első demókat küldte, azoknak is olyan volt a hangulata, mint a régi sci-fi meg disztópikus mozifilmeknek. Chewy (Dan Mongrain gitáros) dolgozott négyünk közül a legtöbbet a dalok áthangszerelésén. Érdekes volt megtapasztalni a saját dalainkat új köntösben. Hogy mondjuk, egy ponton mi megállunk, de a nagyzenekar játszik tovább, és Snake csak arra énekel rá.” Mi volt a te szereped a folyamatban? „Én a magam részéről főleg a koncert háttérvetítéséhez szállítottam rajzokat-festményeket, amiket aztán más művészek különféle technikákkal, illetve technológiákkal meganimáltak. Ez azért is nagy öröm volt számomra, mert turnézó és stúdiózó dobosként nem jut elég időm ilyesmire, pedig mindig is szerettem volna, ha az általam megrajzolt szereplők megmozdulnak. Úgyhogy nagyon örültem ennek a lehetőségnek. Volt, aki hagyományos animációt készített, volt, aki CGI-t használt, de olyan is, aki mesterséges intelligenciával oldotta meg. Úgyhogy a közönségnek ilyen szempontból is különleges élményben lehetett része.” Máshol is láthatók lesznek ezek az animációk? „Az a probléma, hogy az első két koncertnek a látványáért a Montréal Symphony Orchestra fizetett, ők bérelték ki a csúcstechnológiás vetítőt is, ami a színpad mögött volt elhelyezve. Így aztán a vetített anyagok az ő birtokukban vannak. Ezért aztán a Québecben tartott koncertre teljesen új vetítést kellett legyártanunk. Úgyhogy a zene ugyanaz volt és lesz is minden koncerten, ám a vetítés eltérő lesz attól függően, hol játszunk.” Mikor volt az, hogy ti négyen együtt próbáltatok a nagyzenekarral? „Onnantól, hogy megvoltak az átiratok, már gyorsabban ment a munka. Mi magunk a kapott demók alapján készültünk fel, méghozzá úgy, hogy bevonultunk egy stúdióba ezekkel az anyagokkal. Viszont a montréali nagyzenekarral csak konkrétan az első koncert előtti napon próbáltunk először. Kétszer végigvettük a teljes műsort aznap. Aztán az első koncert napjának délutánján még egyszer. Québecben is hasonlóan őrülten ment a dolog: a koncert előtti nap érkeztünk meg oda, és a koncert délelőttjén és délutánján volt módunk próbálni, tehát összesen kétszer. Szóval elég megerőltető ez. Nem feltétlenül fizikailag, mert sokat turnézunk, szokva vagyunk hozzá, de ezeken a koncerteken szokatlanul erősen kellett koncentrálnunk. Dobosként nem engedhetek meg magamnak egy hibát sem, mert ha kihagyok egy ütemet, az egész nagyzenekart beviszem az erdőbe. Úgyhogy nagyon oda kell figyelni, és az első koncert után rettenetesen fáradt voltam.” (nevet) LETÖLTÉS VÁSÁRLÁSA teljes interjút a magazin 2026/06. számában olvashatod.

megtekintés     »     voivod, Michel Langevin