2026. 06. 02. 15:27 » kritika
szöveg: MILÁN PÉTER
» kiadó: FEKETE TERROR PRODUCTIONS
Magyarország egyik legrégebb óta működő black metal zenekara, a pécsi Blizzard, tavaly ünnepelte harmincéves születésnapját. Ez idő alatt mindössze két album készült (Les Litanies De Satan – 2006, Disengaged From Life – 2021), de a hektikus működés ellenére a csapat olykor ad magáról életjeleket. Legutóbb az Ancient Moon EP-t adták ki még tavaly, amit idén a Fekete Terror Productions split-kazettán jelentetett meg a Feketefagy szintén kétszámos Erdő című EP-jével. A Blizzard stílusát nagyban befolyásolta a skandináv black metal, ez aligha lehet vita tárgya, azonban a két ehelyütt hallható tétel (Ancient Moon, Godless Fire) felmutat olyan ízeket, jegyeket, melyek alapján előzetes információk hiányában is megmondanánk, hogy hazai a produkció. Nem az esetleges hangzásbeli fogyatékosságokra gondolok, mert éppenséggel nincs gond a megszólalással, de hallunk olyan témákat, váltásokat, kiállásokat, amelyek árulkodók ilyen vonatkozásban. Ha a hangzást említettem, megjegyezném, hogy a kissé száraz gitárok mellett szépen szól a basszusgitár, ami ily módon megteremti a „teltségérzetet”. A két szám egyesíti a black metal ismert erényeit, nevezetesen az intenzitást, a kompromisszummentességet és a dallamos témák meglétét. A basszuskiállások plusz ízt adnak az anyagnak. A Feketefagy hangzása nyersebb, akár demósabbnak is nevezhetném, és maga a zene is egyszerűbb, mondhatjuk, hogy zsigeribb, mint a Blizzard. Egy fokkal lecsupaszítottabb formában mutatják be a black metalt, mint a szalag másik oldalán szereplő társaik. Ezzel párhuzamosan mintha a norvég black metal hatása élesebb lenne az Erdő és a Csend címeket viselő tételeken. Megfigyelhető, hogy a magyar nyelv használata fontos elem, ahogyan a mindenkori nyelvek alapvető elemei egy-egy zenei produktumnak. Eredetinek nem nevezném a Feketefagy zenéjét, azonban mindkét dal rendelkezik megjegyezhető gitárdallamokkal, amelyek adnak bizonyos színt a tételeknek. Az Erdő dallamosabb, míg a Csend morózusabb, ha lehet ekképpen, tömören jellemezni a szerzeményeket. Tetszetős kazettakiadvány ez a split, látszik, hogy a kiadó ad a minőségre. TARTALOM VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2026. júniusi számából.
megtekintés » Blizzard, Feketefagy
SILVERTOMB:
The Interpretation of Nightmares
A Peter Steele 2010-ben bekövetkezett halálával, illetve zenekara, a Type O Negative végleges földbe állásával keletkezett űr betöltésére több próbálkozás is történt az elmúlt bő másfél évtized során a gótikus doom metalnak nevezett színtéren. A legautentikusabb kísérle...
kritika
IRON SAVIOR:
Deathbringer
Igen erős aktivitást mutat az utóbbi időben a tipikusan germán gyökerű, sebességmániás, dallamos euro-power metal műfajának egyik alapcsapata, az énekes-gitáros Piet Sielck vezette hamburgi Iron Savior. Machine World címmel mintegy másfél éve jelentették meg az egészen korai, Noi...
kritika
HATEBREED:
Fatal Paradox
Hat év csendjét töri meg a connecticuti Hatebreed a Fatal Paradox kiadásával, de egy kilencedik sorlemez esetében ez nem kell, hogy bizonyítási vággyal társuljon. Szerencsére Jamey Jastáék sem feszültek rá erre a kérdésre különösebben, ami azért örömteli, mert a Fatal Paradox ...
kritika
RUIN AND REVERIE:
The Seed Of Chaos
Ray Alder is azon énekesek – nem túl népes – társaságát gyarapítja nálam, akiknek ha csak a nevét meghallom egy-egy új kiadvánnyal kapcsolatban, máris elementáris erejű kíváncsiság horgad fel bennem. A Ruin And Reverie debütalbumához is Ray neve vezetett el, és ahogy korább...
kritika