WARNING: Rituals Of Shame

2026. 06. 16. 07:32   »   kritika   »   U2606

kiadó: Relapse Records   
»   szöveg: Milán Péter

Az angol Warning két albuma, de különösen az utóbbi, a 2006-os Watching From A Distance, egészen különleges státuszt foglal el a doom metalon belül, és az e zsánert kedvelők körében. Nem meglepő, az album minden ízében csemege, soha nem késő felfedezni, ha valaki nem ismeri. A Warning 2009-ben feloszlott, de 2016-ban újjáalakult, hogy tíz évvel később egy új albumot kaphassunk kézhez. A Warning feloszlásával párhuzamosan Patrick Walker énekes/gitáros elindított egy 40 Watt Sun nevű csapatot, amely négy nagylemezt jelentetett meg. Mivel ez utóbbi csapatból észrevétlenül kezdett kimaradni a metal, jól jött a Warning visszatérése, amely ott folytatja a történetet, ahol a kettes albummal abbahagyta. Jómagam nem kedvelem a csűrcsavaros lelki őrületekben való tobzódást, a szerelmi pszichodrámákat és efféléket, ami annyira jellemző magasabb szellemi vonatkozásokban igencsak szűkölködő korunkra, de a Warning említett albuma, a Watching From A Distance kivétel. Ezen a lemezen Walker olyan mélységeit tárja fel a párkapcsolati problémák, érzelmi viharok megélésének, olyan szinten személyesek és felkavarók a szövegei, mintha a szívét kitette volna elénk az asztalra. Nagyon megterhelő hallgatnivaló az album, melynek legfontosabb eleme Walker énekhangja. A Warning ilyen értelemben is kakukktojás, nemcsak számomra, de a doom metal, sőt, a metal egészét tekintve is. És ez a Rituals Of Shame címet kapott új albumra is érvényes. A Warning-féle doom metalban a gitár, mi több a zene egésze mintha kísérete lenne Patrick Walker énektémáinak. Walker orgánuma, meglátásom szerint, tipikusan „gyűlölöd vagy szereted-hang”, de nem lehet elmenni amellett, hogy ez a mélységesen fájdalmas hang komoly támasztékául szolgál a minden bizonnyal ezúttal is nagy érzelmi szakadékokat-bérceket kiveséző szövegeknek. Adott egy dal bevezetője, majd Walker belekezd éneklős sírás-rívásába (minden gúny nélkül mondom), s a gitárok, a dob/basszus-ritmusok mintegy elkísérik a dúlt lelkű énekes/zenész/dalszerzőt vándorútján, hogy a végén megszabaduljon egy jókora adag tehertől. A Rituals Of Shame énektémái talán nem annyira emlékezetesek, mint a 2006-os albuméi, azonban az érzelmi kimozdító erő most is megvan, s a zenekar egyszeri jelenség-mivolta nem kevésbé egyértelmű. Az imént leírtak akkor lesznek igazán szembetűnőek, amikor néha jut egy kis tér a hangszeres játéknak. Én magam nem vagyok az énekcentrikus zenék híve, a Warning egyike a nagyon kevés kivételnek, amelyet szeretek. Walker egyik legfontosabb hatása a sajnos már feloszlott amerikai doom zenekar, az egykori Revelation. Ez a csapat is doom-unikum volt, a Never Comes Silence album nagy kedvencem. John Brenner érzelmet és súlyt kitűnően kombinált hosszan kibomló szerzeményeiben, s e tekintetben hatást gyakorolt a Walkerre és a Warning zenéjére. Az utóbbi évek alkotói folyamatának eredménye a Rituals Of Shame. TARTALOM VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2026. júniusi számából.

megtekintés     »     warning