PREMEX SOLUS: Between Bridges

2026. 07. 06. 07:08   »   kritika   »   U2607

kiadó: Mana Mana   
»   szöveg: György Zoltán

Rácz Misi neve nem ismeretlen zenei újságíró körökben. Ha az ősidőket nézzük akkor bizony tőle ismertük meg anno a különlegesebb, fősodortól eltérő zenéket a bibliaként forgatott Második Látás fanzinokból, napjainkban meg a Lángolón mondja meg mi a jó. És Rácz Misi neve nem ismeretlen zenészkörökben sem, elég csak a Hidegroncs nevű formációját felemlegetni, ami a hosszú szünetek ellenére is állócsillaga a hazai experimental szcénának. A Premex Solus Sipos Róbert (Noisesculptor, Robotron) és Misi közös duója, és valóban iszonyat termékenyek. Ha jól számolok ez két év alatt talán már a negyedik teljes értékű anyaguk, és azért sem vagyok biztos ebben a számban, mert bármikor a semmiből elő tudnak húzni a fiókból pl. egy remixválogatást (lásd: Anima Sound System). Érdekes a munkamódszerük, ez egy zenei ping-pong, elég valamelyiküknek felvetni egy érdekes témát, azt a másik tovább gondolja és ezekből a zenei adok kapok reakciókból jut el végül a rengeteg hang, zörej és dallamfoszlány egy olyan pontig, ahol megszületik a dal. A dal, ami valóban sokkal inkább egy folyamat, egy hangulat így nehéz is bármit kiemelni ebből a hat tételből. Drone, ambient és industrial elemek hömpölyögnek, hol egyik, hol másik stílus domborodik ki kicsit jobban, de valójában nincs értelme skatulyázni, mert ezek összessége, illetve a két tag hangulata, lelkiállapota adja meg a végső képet. A Between Bridges fő témája, ahogy a cím is sugallja a hidak. Hogy ezek valós, fizikai hidak vagy hipotetikus, érzelmi síkon működő, az már a befogadótól függ. Lehet a hidat még csak most fogod felépíteni egy leküzdendő akadály felé, vagy épp lerombolni egy mérgező kapcsolatban, de lehet egyszerűen csak át kell villamosoznod Pestről Budára. Dobd fel a lemezt (füles a fejre, úgy hat igazán az album), és kapsz egy remek filmzenét bármelyik úton is indulsz el. Lerágott csont a stílus kapcsán a filmzeneszerűséget kidomborítani, de egyszerűen nem tudunk pl. David Lynch kísérleti filmjeire és zenéire gondolni egyes dalok hallgatása közben (pl. Later). De beugranak olyan filmek is mint a Mandy, a Stalker, a Solaris vagy pl. az első tételnél (Bridges) a Szárnyas fejvadász. Emlékszel az ikonikus total planra amikor az éjszakai várost mutatják, a reklámfalon egy ázsiai nő, tűz lő ki a gyárkéményből…, na képzeld el ezt a városképet 50-60 év múlva mikor a neonok már kiégnek, a csillogás megszűnik, és hallgasd hozzá ezt a dalt. Sosem volt könnyű hallgatni a Premex Solus albumait, most sem az. Kell hozzá egy adott hangulat, hogy valóban be tudd fogadni ezeket a sokszor egybefolyó tételeket, de ha szereted az elgondolkodtató, atmoszferikus zenéket érdemes próbát tenni a világgal. Nem egy mai black metal csapattól hallhattunk már hasonló dalokat, de kikacsintott a stílus felé anno a Bathory, Glenn Danzig vagy épp Csihar Attila is. Érdemes néha átkelni egy zenei hídon is, és rálelni valami újra. LETÖLTÉS VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2026. júliusi számából.

megtekintés     »     premex solus