FORSMÁN: Brenndar rústir & fuðrandi fjörur

2026. 07. 12. 05:37   »   kritika   »   U2607

kiadó: Vespirian   
»   szöveg: Milán Péter

Az utóbbi időben talán már nincs akkora füstje az izlandi black metalnak, mint évekkel ezelőtt, de néha-néha ma is elér hozzánk egy-egy izlandi zenekar vagy megjelenés, amely megérdemli, hogy megálljunk és odafigyeljünk rá. Ezek közé tartozik a 2019-ben alakult Forsmán, mely Dönsum í logans ljóma címmel egy EP-vel jelentkezett bemutatkozás gyanánt. Öt év csendet követően idén nyáron jelenik meg a debütalbum Brenndar Rústir & fuðrandi fjörur címmel. Ha nagy vonalakban lehet is előttünk egy kép az izlandi black metalról, a szigetországi színtér az elmúlt egy-két évtizedben felmutatott annyi különleges zenekart, hogy ne egy homogén masszaként fogjuk fel az onnan származó csapatokat. Hiba lenne. Meghatározó alakulat volt a pár éve feloszlott Svartidauði, fontos zenekar a Misþyrming, de saját jogán tartjuk számon az olyan csapatokat, mint a Sinmara, az Almyrkvi vagy a Null. Az EP és az új album kapcsán idesorolhatjuk a Forsmán legénységét is. Zenei téren vannak átfedések a felsoroltak és a Forsmán között, de természetesen az eltérések is kiemelendők. Ezeket sokszor nem is lehet verbalizálni, hiszen a black metal különös felfogásáról van szó mindegyik csapat esetében, de azt elmondhatjuk, hogy a Forsmán nem annyira tömény és cirkalmas, mint a Svartidauði, kevésbé fogós, mint a Misþyrming, kevésbé „szállós”, mint az Almyrkvi, de megvan a maguk mezsgyéje, amelyen haladnak immáron az új album birtokában. A Brenndar... lemezen a jó black metal, mondhatjuk, a jó kortárs black metal több vonása is megfigyelhető. Van egy kísérleti karaktere, ami lehet, hogy eltúlzott kifejezés, de azt értem ezalatt, hogy relatíve szokatlannak tetsző gitártémákat, részleteket érzékelek a dalokban, de mivel sok témából építkeznek, ezeket a „nehezebb” részeket akár több, kvázi befogadhatóbbnak tetsző téma követi. A dalszerkezetek elég összetettek, minden dalban sok minden történik, számos meghallgatást igényel, hogy átlássuk a folyamatokat, azonban éppen ez e zenék, jelesül a Forsmán egyik vonzereje. Egy olyan zenekarnál, mint a Forsmán már elég messzire kerültünk a '90-es évek skandináv black metaljától, amelynek a hatása megvan, természetesen, azonban az izlandiak oly mértékben fejlesztették ki a maguk világát, hogy én egyetlen, mondjuk, norvég csapatot sem tudnék említeni a Forsmán új lemeze kapcsán mint közvetlen hatást. A műfaj minden bizonnyal benne van a zenészek zsigereiben – még ha fiatalok is –, és erre a benső, láthatatlan alapra építkezve alakítják ki a maguk sajátosan tekervényes, enigmatikus, nehezen körülírható black metalját. Erre jobb példát nem is lehetne találni a Brenndar rústir & fuðrandi fjörur albumnál. Vad, elementáris viharként száguld a Kynjamyndir, tekergődznek a témák, majd a ritmusok is, s konstatáljuk, hogy a zene a tempó konszolidálódása után sem lett kevésbé tüskés, morózus. Vissza is tér a bősz aprítás. Az ének a jelenlegi black metal-trendeknek megfelelően mélyebb tónusú, mint a '90-es években volt, de hallhatunk néhány „elszabadult” felkiáltást is, tehát a csapat nem tűri a korlátokat. Nem akarom ezredszerre is leírni, hogy e zenéhez „fül” kell, de így van. Bele kell merülni, elő kell venni, végig kell járni az ismerkedés sokszor vesződséges útját, de ez a kulcsa, hogy valamelyest közel kerüljünk egy ilyen sajátos műhöz. A Forsmán zenei gejzír és vulkánkitörés. LETÖLTÉS VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2026. júliusi számából.

megtekintés     »     forsmán