Gareth Hinds: Odüsszeia

Christopher Nolan filmjének köszönhetően ismét Odüsszeia-lázban ég a világ. Pedig ez az időtlen klasszikus szinte mindig is életünk része volt, irodalmi, történelmi tanulmányaink sarkalatos pontja Homérosz eposza, amiből az elmúlt évtizedekben is számtalan film, tévésorozat és képregény-adaptáció is készült. Ez utóbbiak sorát gazdagítja Gareth Hinds képregénye is, melyet a magyar kiadó jó érzékkel pont Nolan filmjének a mozikba kerüléséhez időzített. Hinds neve nem ismeretlen a klasszikus feldolgozások szerelmesei között. Igaz magyar nyelven ez az első képregénye, de aki kicsit is követi a nemzetközi megjelenéseket, az biztos találkozott már Shakespeare- vagy Poe-feldolgozásival. Ez a képregénye 2010-ben készült, és nem kisebb feladatot tűzött ki maga elé, minthogy a lehető leghűbb formában tárja elénk Homérosz eposzát. Nem modernizál, nem kivonatol, és legfőképp nem csinál populáris hőst Odüsszeuszból. Tiszteletben tartja az eredeti művet, annak szerkezetét és tartalmát, még akkor is, ha mai szemmel bizony vannak megkérdőjelezhető pontjai a történetnek. Ez persze nem Hinds hibája, de mégsem választja a könnyebb utat és hagy ki bizonyos részeket, hanem bátran vállalja az eredeti művet. Legyünk őszinték, felérne egy blaszfémiával egy Homérosz mű átírása, de a mai világban, amikor pillanatok alatt válhat bárki és bármi a cancel culture áldozatává, már bármi elképzelhető. Hinds adaptációja tiszteletben tartja az eredeti szöveget is, olyannyira, hogy sokszor megtartja a hőseposz egy-egy mondatának eredeti sorait is, illetve annak híres fordításait. Ezekre a kötet végén külön is kitérnek egy írásban, de a képregényben ezek a részek ügyesen más színnel vannak jelölve, ezzel is kiemelve mennyire komolyan vették az eredeti történetet. Ezen a ponton kell megdicsérnünk a magyar fordító, Beke Zsolt munkáját is. Úgy sikerült megtartani az eredeti, archaikus nyelvezetet, hogy az mégsem megy az olvashatóság kárára, nem zavaró, abszolút gördülékenyek az ízes mondatok. Csakúgy, mint az eredetiben ő is megtartotta az eredeti idézeteket, ezeknél részeknél Devecseri Gábor ismert fordítását használta fel.

Bezár

Bezár

Bezár

De essen szó a képi világról is, hisz Hinds nem csak adaptálta a művet, de ő maga rajzolta is. Stílusa első pillantásra túl egyszerűnek, már-már ingerszegénynek tűnhet, de ha belemerülünk a kötetbe, pont ez az a visszafogottság lesz később a kötet erénye. Rajzai tökéletesen visszaadják a történet szépségét, és ahogy a szövegben sem modernizált úgy a képeknél is sikerült elkerülnie a hatásvadász, harsány stílust. Akvarelljei gyönyörűen visszaadják a görög világ szépségét, a tenger kékjét, a kopár sziklák sárgáját vagy az alvilág szürkéjét. Karakterei is inkább markánsak és realisták, mint szépek, itt is elkerülve a túltolt testkép ábrázolás csapdáját. A kötet legnagyobb erőssége Homérosz szövegének képi transzformációja. Máig emlékszek gimis élményeimre az eredeti műről, mennyire hosszúak voltak Homérosz narrációi és hasonlatai, és bár lebilincselt a történet, ezeket mennyire untam. Hinds zseniálisan oldja meg ezeket a részeket, a történetbe be-be szúr időnként három-négy szöveg nélküli oldalt, ahol kizárólag a képek segítségével mesél, így is kiemelve a hősköltemény monumentalitását. Mindamellett, ha van a kötetnek gyenge pontja, illetve nem is ez a jó szó rá, hanem inkább a buktatója, szóval, ha valami miatt nehéz lehet egy mai gyerek kezébe adni ezt a képregényt, az pont ez a visszafogott képi világ. El tudom képzelni, hogy a mai gyerekek harsány Marvel-karaktereken edződött fantáziájának ez talán lassú és kevés lehet, egy szuperhős harcaihoz képest Odüsszeusz agóniája már túl unalmas. Nem tudom, iskolai tananyag-e még az Odüsszeia (remélem az!), de ettől függetlenül ajánlom ezt a képregényt mindazoknak, aki ódzkodnak ez eredeti mű elolvasásától. Egy remek adaptáció ez a kötet, ami nem az eredeti helyett, hanem a mellett helyezkedik el, és talán a képregény olvasása meghozza a kedvet Homéroszhoz is. LETÖLTÉS VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2026. szeptemberi számából.

megtekintés     »     könyvjelző, képregény, gareth hinds, odüsszeia