2026. 08. 30. 14:49 » kritika
kiadó: szerzői kiadás
»
szöveg: Kánya Ferenc
A Convulsis egy fiatal, Michigan államból érkező magas oktánszámú thrash metalt játszó brigád. 2021-ben alakultak egy Plague Years nevű karantén-formációból, amiben a bezártságot vészelték át. A Convulsis már a korai dalaiban is egy sajátos világot épített, amelyben a horror és a humor keveredik valami harmadik dologgá, és ezt a koncepciót most egy jóval szélesebb, tudatosabban felépített „antológiává“ tágítja. Debütáló nagylemezük, az Unrepentant Menace kilenc új dallal érkezett. Zeneileg sok újdonságot nem hoz, de nem is egy elhasznált, kommersz dologban utazik a banda. Az Unrepentant Menace muzsikája egyfajta hiperintenzív (vagy ADHD-s) crossover thrash, amely sokszor idézi a műfaj klasszikus frázisait, de soha nem konkrét riffekkel, hanem ritmuslogikával, akcentusmintákkal, tempókezeléssel. Valamiféle death metal hatás is jelen van, de néhány blasttól, tremolós rifftől, hörgéstől eltekintve nem határozza meg a dalokat, csak erőszakosabb tónust ad. A Convulsis alapvetően thrashben gondolkodik: a dalok lendülete, agressziója és felépítése sokkal közelebb áll egy overclockolt Exodus–Overkill kombóhoz, vagy a modern vonalból mondjuk a Havok vagy a Terrifier túlvezérelt változatához. A horror tematika továbbra is központi elem: minden dal egy külön kis gore‑szegmens, egy újabb sötét fantázia fekete humorral. A szövegek és a dalcímek érzésem szerint tudatosan használják a műfaj sztereotip szókészletét, mintha valami thrash-death szótár szavaiból alkotnának abszurd, nonszensz halmazokat: Abscess In Darkness, Subconscious Decomposition, Messiahs of Ultraviolence, Brain Matter Mainline... Van benne valami idegen tollakkal történő bohóckodás, de ez a játék valószínűleg tisztelgés a „nagyok” előtt – miközben épül a saját karakter. Nekem a nyitó Abscess In Darkness és a képzeletbeli B oldalt indító Severed Soul adja igazán a fent leírt thrash kombinációt, de az Unrepentant Menace egészében meglepően jó és változatos anyag. Egyszerre brutális és technikailag kifogástalan, valamint játékos és humoros – szóval egy szórakoztatóan agresszív debüt, amelyben a zenekar minden hatását felvállalja, és ebből épít egy saját, vértől és égett mályvacukortól csöpögő identitást. LETÖLTÉS VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2026. szeptemberi számából.
megtekintés » convulsis
RUSSIAN CIRCLES:
Nine
Közel 20 évnyi közös zenélést követően, a kilencedik nagylemezhez érve aligha lehet reális elvárás egy zenekarral szemben, hogy meghökkentsenek vagy megváltoztassák a róluk kialakult képet. A chicagói Russian Circles pedig nem is tett mást, mint pontosan azt hozta, amit érdemes e...
kritika
TYGERS OF PAN TANG:
Electrifyed
A brit heavy metal történetében jó néhány olyan makacs zenekar van, amely következetesen kitart a saját identitása mellett. A Tygers Of Pan Tang ezek között is különleges helyet foglal el: a NWOBHM hajnalán három olyan albumot adott a műfajnak, amelyek megmutatták, hogy a brit heavy...
kritika
JESS BY THE LAKE:
Human
A szóban forgó Jess nem más, mint Jasmin Lempinen, aki a kb. 15 évvel ezelőtti okkult/retro rock-hullám egyik figyelemreméltó zenekara, a Jess And The Ancient Ones énekesnője volt 2025-ig. A zenekar több remek albumot, EP-t jelentetett meg, de a 2021-es Vertigo óta nem adtak ki semmit, l...
kritika
KILLER:
The Grand Finale
A trióban üzemelő belga Killer (annak idején nem sokat agyalhattak a névválasztáson) hazája rock/metal szcénájának egyik legrégebbi motorosa, akik számára az új albummal érkezett most el az önkéntes búcsú ideje. Közel fél évszázadnyi működésük és kitartásuk ténye még ...
kritika