HACKETT & ROTHERY: The Roaring Waves

Két legendás gitáros közös instrumentális albuma ez. Steve Hackett a Genesis korai időszakában a progresszív rock számos alapvetését alkotta meg, majd szólóban is káprázatos és ezer felé kalandozó zenéket írt. A nála kilenc évvel fiatalabb Steve Rothery pedig a Marillionnal tett hozzá rengeteget a prog rock történetéhez. Aki ezek alapján egy virtuóz szólókkal teli, komplex progos anyagot vár kettejüktől, az csalatkozni fog. Ahogy a cím (A morajló hullámok) és a gyönyörű borító sejteti, az album szerzeményeit a tenger ihlette, de ennyire változatos, színes anyagra nem számítottam. Nyilván vannak drámaibb és békésebb, szép és felkavaró témák is. Ritka, hogy bármelyik Steve olyat húzna, amiről azonnal a Genesis vagy a Marillion jut eszembe (az meg, hogy számos szárnyaló-lebegő gitárrész David Gilmourt juttatja eszembe, belefér, hiszen a Pink Floyd is ugyanazon a terepen játszotta a maga játékát, ahol emezek). A legmeglepőbb tétel a záró Pacific Coast Highway, mely igazi úti rock, de bárzongorával, szájharmonikával, némi vokálos résszel gazdagítva. Joe Satriani Satch Boogie című dala is eszembe jut róla, csakhogy itt semennyi gitáros villantás nincs. Az összes tétel a hangulatoknak van alárendelve, s közben mégis gyönyörű zenélés megy bennük, ahogy kerek, emlékezetes dallamok, témák is bőven akadnak. A nyitó The Storm persze címéhez méltón drámaibb, a Sandsend valahol a feelgood és a meditatív zenék metszéspontján egyensúlyoz, a Red Dragon lehetne folk- vagy filmzene is, de aztán szinte ’80-as évekbeli rockba csap át. A címadó latinos gitárjátékot, komolyzenei részeket (vonósokat is) hoz, a K-129 olyasmi, átható atmoszférájú, vibráló-üveghangos, szép darab, amilyenhez hasonlókat a King Crimson 40 éve írt, a The Black Sea pedig már-már smooth jazz, melankólikus, szinte romantikus, vágyódó, kissé ünnepélyes – meglehet, ez és a címadó az, amire a leginkább számítottam, mikor megláttam a címet és a borítót. Mindeme gazdagság és kalandozás élvezete közepette sem jelentenék ki olyat, hogy kötelező anyag ez, amit minden gitárosnak hallania kell. Nem, ez nem szenzációs lemez, inkább egy gyöngyszem, amit megfelelő hangulatban tesz fel az ember. LETÖLTÉS VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2026. szeptemberi számából.

megtekintés     »     hacket & rothery, steve hackett, steve rothery