KAREN DIÓ: Fugaz

Karen Dió az idei Sziget egyeik nagy felfedezettje számomra, még úgy is, hogy a koncertjéből alig 15 percet láttam csak, egy szintén női punkbanda a Sodakill miatt. Mikor utánanéztem a karrierjének akkor lepődtem meg igazán. Szinpadi jelenléte alapján egy a húszas éveiben járó új előadóra tippeltem, erre kiderült, hogy ez a pici brazil lány, már több mint húsz éve koptatja a színpadot odahaza, bár tény, hogy szólókarrierbe csak nemrég kezdett. Brazíliából átköltözött a punk fellegvárába, Londonba, ahol szinte azonnal berobban a zenei életbe. Nagyon okosan egyengeti karrierjét, a Garbage-től a Limp Bizkitig többféle közönségnek is megmutatta már magát supportként, egyre nagyobb sikerrel. Nem véletlenül került nálunk sem a Nagyszínpadra a Szigeten. A Fugaz a második EP-je (a nagylemez még várat magára), és hiába csak hat dalt kapunk, ez a 15 perc egy nagyon kerek kis feszes anyag. Gondolom a fentiek alapján már rájöttél, hogy ismét egy punkelőadóról beszélünk, szintén a női vonalból. Dió zeneileg leginkább a ’90-es–2000-es években érzi jól magát, mikor olyan csapatok mentek, mint a Hole, a Babes in Toyland vagy a Breeders. Vagy a Garbage. Az EP-t hallgatva többször is beugrott a zenéjük és Shirley Manson előadásmódja is. A dalokban sokszor visszaköszön a fuzzos, torz basszus, a posztgrunge-os gitárok, Dió pedig hibátlan, markánsan uralja az egészet, jobbnál jobb dalokat prezentálva. Az Euphoria, a Free Yourself és a Rat Race a dallamosabb punk vonalat viszi, a Choke a dühösebbet, a Crawling és a Fugaz pedig a grunge-ba kóstol bele kicsit, olyannyira, hogy ez utóbbira Kurt Cobain is büszke lenne. Fura, de tényleg nincs hiányérzetem amiért csak hat dalt kaptunk. Így nincs sallang, nincs töltelék, nincs üresjárat, és újra és újra indítod előlről a lemezt. LETÖLTÉS VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2026. októberi számából.

megtekintés     »     karen dió