MAGMA RISE: The Window with Darkness Behind

Kétszámos kislemez a honi doom metal színtér egyik alapzenekarától, mely 7“-es vinylen is kijött. Egyben az első felvétel, melyen a Bánfalvi Sándor dobos helyére érkezett Kludovácz Csaba (ex-Stereochrist) játszik. Bár egész más felfogásban dobol, mint fennen és okkal méltatott elődje, a zene egésze nem változott: ugyanolyan kortalan, lecsupaszított, mégis elképesztően ízes doom ez. Ahogy azt anno a Black Sabbath megálmodta, és az olyan, ma már szintén ősnek számító utódaik továbbvitték, amilyen a St. Vitus vagy a Pentagram. A (jobbára) New Orleans-i sludge/stoner vonal (pl. Crowbard, C.O.C., Down) hatása még a Moodon is jobban érződött, mint itt. Ugyanakkor nagyon is egyedi, amit a Magma Rise nyújt. Elsősorban az itt basszusgitárosként is működő énekes, Holdampf Gábor jellegzetes hangjának, énekstílusának köszönhetően. A korai Magma Rise-anyagokon sokszor hiányoltam tőle a dallamosságot, a megjegyezhetőbb melódiákat, ám a 2024-es, eleddig utolsó stúdióalbum, a Neither Land Nor Sea már hozta a Moodnál (ill. a Gáborral indult Wall Of Sleepnél) megszokott szintet, s ez a két új dal is. Ebben persze a Hegyi Kolos (szintén ex-Mood) és Herczeg László (ex-Stereochrist/Sunday Fury) alkotta gitárpáros is szerepet kap, akik a masszív riffek mellett a gitárdallamok és -szólók terén is gyönyörűségeket hoznak. Annak idején a Mood kapcsán számtalanszor leírtuk, hogy mennyire feelingesen zenélnek, hát ez itt is megvan. S közben mégis más a Magma Rise egésze. Ez a zene az első daltól kezdve komorabb, puritánabb volt. Gábor szövegei is sötétebbek, keserűbbek, de ugyanolyan sokat adnak a hallgatónak. A fogós refrénnel bíró címadó dalra a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban készítettek remek klipet – kb. a ’90-es évek eleje óta vártam ezt a pillanatot, mert annyira zseniális az a hely. A nóta maga nyers, egyenesvonalú, s minden jól hallható benne. Nincs erőlködés, nincs metalkodás, végtelenül természetes az egész (ez nyilván Schmiedl Tamásnak is köszönhető, hiszen az ő, soproni MD Stúdiójában készült a felvétel). A The Child Who Inhaled The Moment And Exhaled The Universe hosszú címe dacára mindössze öt és fél perces, ősrockosan indul, egyszersmind baljóslatúan, és amennyire gyászos, annyira megvan benne a Gáborra és társaira oly jellemző karakán tartás. Ez a zene nem rohan sehova, nem bizonygat semmit, olyan, mint egy ősöreg, egyenesen, megingathatatlanul álló fa, amelyet kikezdhet a vihar, de le nem dönthet. Úgyhogy mindig jó hallgatni, de 2026-ban meg végképp. LETÖLTÉS VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2026. októberi számából.

https://hmusic.hu/eloado/magma-rise

megtekintés     »     magma rise