2026. 10. 24. 18:20 » kritika
szöveg: Uzseka Norbert
» kiadó: Európa Kiadó
Umberto Eco a 14. században, egy kolostorban játszódó nyomozós regénye hatalmas bestseller volt a ’80-as években, ahogy a Sean Connery főszereplésével forgatott, 1986-os filmváltozat is sokak kedvence lett – s máig az. Eco szemiotikus-történész-filozófus is volt, aki irdatlan tudására építve olyan szövevényes, magával ragadó krimit írt, mely mindmáig borzongató és lebilincselő olvasmány. A vaskos kötetből képregényt készíteni szinte lehetetlen feladatnak tűnt, ám az olasz képregény egyik mestere, a legfőképp azért erotikus műveiről ismert Milo Manara megoldotta. A nagyalakú, keményfedeles kötet még így is szinte sűrítménynek hat a csavaros cselekmény mellé hatalmas tudásanyagot is felhalmozó regényhez mérten. Jó sok a szöveg a képek mellett, de kell is, hiszen sok mindent kell elmesélnie a kötetnek. A történet egy magas hegyek között rejtező, az akkori keresztény világ számára mégis meghatározóan fontos apátságban játszódik. Ide érkezik mesélőnk, az akkor még szinte kölyök Melki Adso, Baskerville-i Vilmos, a volt inkvizítor segítőjeként és tanítványaként. A Sherlock Holmest idézően zseniális észjárású ferences rendi szerzetestől azt kéri az apát, hogy derítsen fényt arra, hogy ki ölte meg a kolostor rendkívüli művészi tehetséggel megáldott, ifjú kódexillusztrátorát. A világtól elzárt, zordon falak között vajon maga az ördög ténykedik (akit annyi formában faragtak a templom különféle díszítéseire), netán a csuha alatt és fogadalmaik mellett azért nagyon is emberi szerzetesek vétkeznek? S miféle titkokat rejt az elzárt, hatalmas könyvtár? Akár a regény és a film, a képregény is átható erővel jeleníti meg a középkori viszonyokat, a hangulatot, az életvitelt. Manara merít a korabeli kódexekből is, máskülönben a rá annyira jellemző (s egyúttal annyira tipikusan európai) stílusban rajzol-fest. Nem feledkezik meg az erotikáról sem (erről Eco gondoskodott), ide is került néhány jellegzetes manarai nőalak. De az sem mellékes, hogy milyen zseniálisan mutatja meg a különféle szereplők jellemét, legyen bár távolról láttatott alak, akinek a testbeszéde árulkodik, vagy épp közeli portrén ábrázolt arckifejezés. Nem vitás, hogy Manara igazi művész, és akit érdekel a középkor világa, az élvezettel fogja forgatni ezt a gyönyörű kiadványt. Háttérzenének pedig tökéletesen megteszi bármely doom metal album (Sabbath, Candlemass, korai Trouble és így tovább), de pl. King Diamond vagy egyes Maiden-anyagok is illenek hozzá (sőt, Harrisék The X Factor című lemezén a Sign of the Cross dalt ez a regény ihlette). LETÖLTÉS VÁSÁRLÁSAz Underworld magazin 2026. novemberi számából.
megtekintés » könyvjelző, képregény, umberto eco, milo manara
Tove Jansson:
Üstökös a Múminvölgyben
Alapvetően a finn/skandináv-mániákusokhoz szól ez a cikk, elvégre az egyik legismertebb bármi, ami finn, az a Múmin-sorozat. Tove Jansson 1945-ben kezdte el írni ezeket az alapvetően gyermekirodalmi könyveket, főszerepben a furcsa, kissé vízilószerű, fehérszínű lényekkel, melyek ...
kritika
Stephen Graham Jones:
Sötét evangélium
Stephen Graham Jones amerikai horroríró, akinek ez a legtöbb elismerést (Bram Stoker-, Nebula- és Locus-díjak) kapott könyve. A több idősíkon játszódó regény gerincét egy Jó Döfés nevű feketeláb indián gyónása adja, melyet 1912-ben mondott el több részletben egy Arthur Beauc...
kritika
Rácz Mihály:
Napi főnix
Rácz Mihály csomó mindennel foglalkozott eddigi élete során, pl. a ’80-as években punk- és industrial zenékről írt fanzine-t (Mély Vágás és Második Látás), de zenélt is ilyesmi bandában (pl. Hidegroncs, bár manapság a Premex Solus nevű drone/ambient duóban aktív). Képregé...
kritika
Robert Marko Bøse:
Alice 1. - Különkiadás
Sajnos kevés itthon a horrorképregény! A jó horrorképregény még kevesebb, így, ha az jelesül magyar alkotó munkája, arra mindenképp oda kell figyelnünk! Nem ma kezdődött a dolog, az Alice első füzete még 2023–ban jött ki. Azonnal felkeltette akkor az érdeklődésem, be is sz...
kritika