GRAVEYARD: Fever

A svéd Graveyard idén két évtizedes eddigi pályájának már rögtön az elején egyik éllovasává vált az undergroundban gyorsan felfutó blues-rock, pszichedelikus rock, ős-hard rock alapú retrospektív irányzatnak. A késői ’60-as, korai ’70-es évek nagyjai, tehát a Cream, a Le...

10. 08.  »  Schmidt Péter

GREEN LUNG: Necropolitan

Összességében negyedik, a Nuclear Blast égisze alatt pedig második albuma a Necropolitan a londoni Green Lung zenekarnak. Ahogy korábban, úgy most is hideglelős, boszorkányos, okkult és folk horror ihletésű szövegvilággal megáldott, doomos-retrós hard rock / protometalban utaznak, am...

09. 10.  »  Schmidt Péter

MARILYN MANSON: One Assassination Under God – Chapter 2

Nagyon vártam, hogy a zseniális első rész és a fantasztikus koncert után, mit tesz le Manson az asztalra. Elfogult vagyok vele, hisz több mint 30 éve a legnagyobb kedvenceim között van, amit az elmúlt évek fiaskói sem tudtak megváltoztatni. Egy újabb Antichristot ugyan már nem szabad...

08. 28.  »  György Zoltán

MADBALL: Not Your Kingdom

Mindig nehéz azzal szembesülni, amikor egy veterán produkció elveszíti a lépést a világgal, és benne ragad egy olyan buborékban, amely miatt úgy tűnik, mintha öregemberként veszekedne az égen gyülekező felhőkkel. Az egyik legrosszabb forgatókönyv azonban mégis az, amikor koros...

07. 27.  »  Bali Dávid

KHEMMIS: Khemmis

A frontborító és a zenekarnév alapján (utóbbi egy ókori egyiptomi város görög megnevezése) a coloradói formáció tagsága minden bizonnyal szívesen merítkezik meg a távoli múlt történelmének és kultúrájának mély kútjában. Zenéjükben ugyancsak a tradíciókra építenek, ...

06. 16.  »  Schmidt Péter

DIMMU BORGIR: Grand Serpent Rising

Ugyan az utóbbi egy-másfél évtizedben a Behemoth átvette a Cradle Of Filthtől és a Dimmu Borgirtól a „legnépszerűbb black metal-banda” titulust, az utóbbi két csapat lemezmegjelenései továbbra is eseményszámba mennek. Főleg a Dimmué, amely az utóbbi időben nem sieti el a leme...

05. 21.  »  Milán Péter

DIMMU BORGIR – Az újjászületés jelképe

Közel nyolc évvel a legutóbbi nagylemeze, a 2018-ban kiadott, ellentmondásos fogadtatású Eonian után hamarosan új albummal jelentkezik az atmoszférikus hangulatok nagymestere, a szimfonikus black metalt játszó Dimmu Borgir. A Grand Serpent Rising nemcsak a tizedik stúdióalbuma lesz...

05. 18.  »  Gyuricza Tamás Marcell

MESHUGGAH: Contradictions Collapse (1991)

A nyolcvanas évek legvégére a thrash metal elsöprő sikere Európa minden országában közösségformáló erővé válik, de ebben a sebesség és az agresszió már rég nem elég ahhoz, hogy fiatalok ezrei járjanak a világ minden pontján dohos próbatermekbe új dalokat írni. A Me...

05. 01.  »  Bali Dávid

IMMOLATION: Descent

Amikor 1991-ben megjelent az Immolation Dawn Of Possession debütalbuma, mindenki a Morbid Angel nevét emlegette, nem kevésbé a Here In After időszakában, azonban néhány év alatt kialakult a New York-i csapat saját hangzásvilága, s Ross Dolan zenekara már régóta a stílusalapítók...

04. 10.  »  Milán Péter

CORROSION OF CONFORMITY: Good God / Baad Man
Vannak alapvetően tisztázandó fogalmak a Corrosion Of Conformityvel kapcsolatban. A zenekar HC/punk-hordaként indult, aztán elkanyarodtak a Blinddal 1991-ben a metal felé, ahonnan hamarosan tovább is álltak a stoner / southern rock / blues irányba. És ugyan van egy jelentős réteg – ame... 04. 02.  »  kritika

LOST SOCIETY: Hell Is A State Of Mind
A ’13-as Fast Loud Death albummal ismertem meg ezt a finn bandát. Akkoriban még teljes gőzzel, fiatalosan a klasszikus, ’80-as éveket idéző, pörgős, agresszív thrash vonalon mozogtak. A kettes Terror Hungry (2014) lemezen felvették a crossover szakirányt és korszerűbb témák jelent... 03. 24.  »  kritika

ROB ZOMBIE: The Great Satan
Tinikorom talán legszebb nyara 1992-ben volt, és annak első számú zenei aláfestése volt a La Sexorcisto. Akkor nagyon beakadt nekem valahogy a White Zombie. Benne volt minden, amit akkoriban (és azóta is) szerettem a zenében: ott volt a Zodiac Mindwarp mocska, a Pantera húzós groove... 02. 27.  »  kritika

IN FLAMES: The Jester Race (1996)
Mára az In Flames nemcsak rendre megújuló legendájává vált a melodikus death metal történetének, hanem hajlamosak vagyunk rá olyan zenekarként gondolni, amelynek élesen elválasztható korszakai vannak, amit nagyban determinál az éppen aktuális tagság. Hogy ezt a gondolatot kibontsa... 02. 20.  »  kritika

SYLOSIS: The New Flesh
Alex Bailey gitáros ’24-ben történt kilépése után a Sylosis a tagcserét megoldotta „házon belül“: Conor Marshall – aki a ’19-es újraindulás óta volt a zenekar bőgőse, de korábbi bandájában gitározott – most hathúrosra váltott, az ő posztját pedig az a Ben Thomas vet... 02. 18.  »  kritika

MØL: Dreamcrush
Elég sok shoegaze-zenét hallgatok, így akarva akaratlanul belebotlottam már a blackgaze-be is, de kezdetben valahogy nem volt számomra összhangban a sok delay és a légies zene a black metalos énekkel. Kövezzetek meg, nem ez az én világom. Persze felfedeztem, hogy vannak itt más, finomab... 01. 29.  »  kritika

KREATOR: Krushers Of The World
Az ikonikus bandák új lemezeit gyakran félelemmel indítom: lesz-e bennük valódi erő, tűz, lélek – vagy csak gyarapítják az életművet egy kötelező fejezettel. A Kreator esetében leginkább csak a ’90-es évek említhető ilyen kontextusban. Küzdöttek a trendekkel, mint más band... 01. 09.  »  kritika

BEYOND THE BLACK: Break The Silence
A zene, mint művészeti ág a szórakoztató ipar fontos része, botorság lenne ezzel a ténnyel szembe szállni, vagy akárcsak vitatni a fenti állítás létjogosultságát. Ahogy a múltban, úgy jelenleg is vannak a show business világában szereplők, akik az önmegvalósítás és művész... 01. 08.  »  kritika

THE HALO EFFECT: We Are Shadows – The Cover EP
A göteborgi melodeath vonal sokat látott tagjaiból 2019-ben megalakult The Halo Effect eddigi kvázi diadalmenete egyértelműen jól dokumentált és nyomon követhető, a formáció kifejezett aktivitással vett részt az utóbbi fél évtized történéseiben. Koncertezés terén különösen ... 12. 01.  »  kritika

EQUILIBRIUM: Equinox
A lassacskán negyedszázados múlttal rendelkező Equilibrium karrierje vett néhány kifejezetten érdekes fordulatot, mire a zenekar végre lehorgonyzott annál a hibrid stílusnál, ami az utóbbi albumaikat jellemzi. Az epikus folk metal színtér egyik kifejezetten reményteli zenekaraként in... 11. 28.  »  kritika