SPIRIT ADRIFT: Infinite Illumination

Talán erős doom gyökerekkel rendelkező heavy metalnak nevezhetnénk a zenét, amit a texasi Spirit Adrift legutolsó lemezén hallhatunk – igen, legutolsón, és nem legutóbbin vagy legújabbon, mivel az énekes/gitáros/főnök Nate Garrett bejelentése szerint a csapat az album kiadása ut�...

2026. 05. 18. 09:11  »  kritika

THE QUILL: Master Of The Skies

Tizenkét albumnyi, éppen négy évtizedes eddigi életművével a svéd The Quill igazán nem nevezhető nyeretlen kezdő csapatnak. A stoneres és pszichedelikus felhangoktól sem mentes, ám alapvetően azért klasszikus hard rock irányultságú kvartett muzsikáját úgy nagy vonalakban a kés...

2026. 05. 17. 06:23  »  kritika

PRO-PAIN: Stone Cold Anger

A Pro‑Pain majdnem tíz év után tér vissza új nagylemezzel. Ennek nem kreatív kiégés és nem motivációvesztés volt az oka, és nem is jogi problémák. A Voice of Rebellion európai turnéja közben Gary Meskilt rablótámadás érte, amelyben életveszélyesen megsérült. Fel kellett �...

2026. 05. 15. 06:00  »  kritika

YOTH IRIA: Gone With The Devil

Nem állíthatjuk, hogy a görög black metalt nem játszották túl az elmúlt évtizedekben; hogy a műfaj ezen mediterráneumi ágazata nem ért el mindent, ami ebben a zsánerben lehetséges. Ettől függetlenül folyamatosan alakulnak új csapatok, sokszor veterán zenészek aktív közreműkö...

2026. 05. 09. 10:15  »  kritika

TWIN SERPENT: True Norwegian Blackgrass

A Twin Serpent az a fajta zenekar, amelyről elsőre nem tudod eldönteni, hogy vicc vagy művészet. Poénnak tűnik, aztán két perc múlva rájössz, hogy több zeneiség van benne, mint a fél norvég undergroundban. Jó, ez így elég sarkos, de a lényeg: a norvég négyes második nagylemeze...

2026. 05. 09. 07:55  »  kritika

WRAITH KNIGHT: Of Arcane Magic & Forbidden Knowledge: The Necromantical Passage

A Wraith Knight egy egyszemélyes projekt, amelyet egy amerikai multizenész, Nick Superchi hozott létre. Nicknek nem ez az egyetlen projektje, többféle hangszeren több metalos formációban is kiteljesedik, thrashtől a black és a szimfonikus black-death metalon át a gótikus doomig. Ez a pro...

2026. 05. 08. 07:51  »  kritika

DRACONIAN: In Somnolent Ruin

Ugyan Lisa Johansson is jó énekesnő, ráadásul a Draconian első lemeze óta az ő hangjával ismerjük a zenekart, nem örültem, hogy a két legutóbbi albumot - amelyek talán a Draconian-diszkográfia legjobbjai (Sovran – 2015, Under A Godless Veil – 2020) – feléneklő Heike Langhans ...

2026. 05. 08. 07:05  »  kritika

HROB: Brána Chladu

A szlovák extrémzenei undergroundban ismét újabb nemzedékváltás szemtanúi lehetünk. Ahogy az idén a Fekete Zajra visszatérő Hecatoncheir a disszonáns death metal nemzetközi elitjébe lőtte be magát 2024-es Nightmare Utopia című debütálásával, úgy a pozsonyi Hrob (magyarul: sí...

2026. 05. 07. 07:00  »  kritika

GALIBOT: Catabase

Először csodálkoztam, hogy új Galibot CD jött házhoz, mivel az Euch'Mau Noir Bis csak pár hónapja érkezett. Utóbbi a 2024-es Euch'Mau Noir újjávarázsolt verziója, a Catabase pedig a vadonatúj album. E csapat léte igazolja, hogy szövegek terén még ma is lehet viszonylag új...

2026. 05. 06. 07:42  »  kritika

ELEGANT WEAPONS: Evolution
Egy hónap híján három évvel követi új anyagával a 2023-as debütöt a Judas Priest-gitáros Richie Faulkner által gründölt Elegant Weapons. A lényegében all-star felállású négyesfogat első anyagát a maga hard rock/dallamos metal muzsikájával a mai napig gyakran hallgatom, nagyon... 05. 05.  »  kritika

DOMJORD: Morgonglöd
A DomJord Daniel Rostén, Marduk-énekes különálló projektje, amellyel metalon kívüli eszközökkel zenésíti meg a nagy összeomlást. A Morgonglöd a harmadik album, mellyel kapcsolatban szűkszavúan fogalmaz a kiadó. Nem is szükséges hozzá regényt mellékelni. A military industrial, ... 05. 04.  »  kritika

AT THE GATES: The Ghost Of A Future Dead
Nagyon ritkán írunk posztumusz lemezről, de az At The Gates aktuális albuma kapcsán minden bizonnyal ez a helyzet. Mint tudjuk, Tomas 'Tompa' Lindberg, a stílusalapító svéd zenekar frontembere tavaly elhunyt, s ugyan a Metal Archives szerint „aktív” a zenekar státusza, nem sok... 05. 01.  »  kritika

METAL CHURCH: Dead To Rights
Meglehetős gyorsasággal zajlottak az események a közelmúltban a seattle-i alapítású power metal alapbanda, a Metal Church háza tájékán. Még tavaly nyáron kijött tőlük egy ötlemezes remaster-gyűjtemény az 1999-2013 közti időszak feljavított hangzású anyagaival (erről írtam ... 04. 30.  »  kritika

BORG: The Boo Pt. 1 & 2
Megjelent a The Boo második része, és mivel az elsőről nem írtunk, plusz egyébként is ez egy érem két oldala, kvázi egy duplaalbum, így kezeljük egyben a két megjelenést. Önmagukat így definiálják: „Kétfejű drone-doom-noise szörnyeteg Budapestről, űrbe lőtt metal – ez a ... 04. 26.  »  kritika

TERROR: Still Suffer
Közel negyedszázados karrier után jogos kérdés lenne, mit lehet még várni a Terrortól, ugyanakkor a hardcore veteránjai olyan másodvirágzásukat élik, amit kevés más produkció mondhat el magáról. A 2022-es Pain Into Powerrel a Terror fennállásának egyik legjobb lemezét készíte... 04. 25.  »  kritika

EINAR SOLBERG: Vox Occulta
A Musora és a Drumeo Youtube-csatornáinak köszönhetem, hogy nagyjából nyolc hónapja rátaláltam a Leprousre. Bár fiatal korom óta a progresszív metal a kedvenc műfajom, valahogy ők addig teljesen elkerültek. A Take On Me feldolgozásukban számos dolog megragadta a figyelmem: Baard Kol... 04. 24.  »  kritika

HOLD MY OWN: Pay No Mind
2021-es alakulása óta a Hold My Own a tengerentúli hardcore/punk-színtér egyik legaktívabb zenekarává vált. Az ő sikerük az a ritka eset, amikor minden a lehető legjobb időzítéssel találkozik. Az indiai bevándorló családból származó Chhabra testvérek – a gitáros-vokalista A... 04. 20.  »  kritika

HARDLINE: Shout
Rendkívül szerencsétlen pillanatban startolt el az amerikai Hardline karrierje, akkor jelent meg a lendületes, dallamos hard rockot játszó zenekar egészen kiválóra sikerült Double Eclipse című debütáló albuma, amikor a grunge korszak uralt le mindent. Ettől persze rögtön földbe ... 04. 17.  »  kritika

LEILA ABDUL-RAUF: Andros Insidium
Leila Abdul-Rauf sokoldalú zenész, a Vastum élén death metalt, a Cardynal Wyrm tagjaként doom metalt játszik, de sok egyéb formációban is megfordult (Hammers Of Misfortune, Amber Asylum stb.). Emellett rendszeresen jelentet meg szólólemezeket. A 2018-as Diminution album nagyon tetszett... 04. 14.  »  kritika

GOATPSALM: Beneath
A titokzatos Goatpsalm tevékenységét 2012 óta követem nyomon, a kiváló angol underground kiadó, az Aesthetic Death akkor küldte el nekem a formáció Erset La Tari CD-jét. Olykor előkerül ez a cseppet sem könnyű anyag, akárcsak a valamivel könnyebben emészthető Downstream. Ash... 04. 13.  »  kritika

NO/MÁS: No Peace
A deathgrind műfajában ritka az olyan teljesítmény, amely az esztétikai határok helyett az agresszivitás szélsőértékeit keresi, de a DC-beli No/Más már a bemutatkozó nagylemezével is olyan magas színvonalat képviselt, amellyel nem nagyon akadt kihívója. A 2022-es Consume / ... 04. 12.  »  kritika

SUN DONT SHINE: From Birth To Death
A Sun Dont Shine (így, aposztróf nélkül) lelke és motorja nem más, mint a Type O Negative egykori gitárosa, Kenny Hickey, aki Peter Steele 2010-es halála óta is komoly aktivitással nyomul a színtéren. Egyértelműen a saját gyermeke volt az egy-egy albumot megért Silvertomb és Seventh... 04. 11.  »  kritika

NEST: Trail Of The Unwary
A Nest egy 1999 óta működő finn formáció. A fő alak Aslak Tolonen, de van mellette egy másik zenész is, T. Saxell, aki gitáron, basszusgitáron, olykor énekkel segíti társát. A Nest az akusztikus folk/ambient zenéken belül is speciális helyet foglal, ami nagyban fakad a hangszer... 04. 11.  »  kritika

MOODRING: Death Fetish
Hunter Young a saját nemzedékének egyik legtehetségesebb zeneszerzője. Tipikusan az az örökmozgó karakter, akiből folyamatosan jönnek a dalok, és minden számára fontos hangzásban van egy aktív zenekara. Amíg a Psycho-Frame lényegében újraindította a deathcore-nosztalgiát, a Drow... 04. 10.  »  kritika

LION'S SHARE: Inferno
A még bőven a múlt században, 1987-ben alakult svéd Lion’s Share eddigi pályája markánsan két részre bontható. Az első etap gyakorlatilag a 2001-es, Entrance című negyedik albumig tartott – odáig amolyan jellegzetesen svédes dallamvilágú, melodikus prog/heavy/power metal muzsik... 04. 10.  »  kritika