AIRBOURNE: Airbourne
Az AC/DC mindig is egy külön polcot foglalt el a kedvenceim között, és mindig rácsodálkoztam, hogy micsoda zsenialitásnak kell ahhoz működni, hogy ugyanazt a dalt századjára is meg tudják írni úgy, hogy mégis minden dalnak külön egyénisége van, és megkülönböztethetőek egymá...
09. 06. » kritika
AIRBOURNE:
Airbourne
Az AC/DC mindig is egy külön polcot foglalt el a kedvenceim között, és mindig rácsodálkoztam, hogy micsoda zsenialitásnak kell ahhoz működni, hogy ugyanazt a dalt századjára is meg tudják írni úgy, hogy mégis minden dalnak külön egyénisége van, és megkülönböztethetőek egymá...
09. 06. » kritika
MASTODON: Marrow Deep
Nem találkoztam még olyan zenekarral, aminek a történetében annyira meghatározó lenne a személyes tragédiák sorozatának művészetté formálása, mint a Mastodonnál. A Remission, a Crack the Skye, a The Hunter, a Once More ’Round the Sun, az Emperor of Sand és a Hushed and Grim mög...
09. 04. » kritika
MASTODON:
Marrow Deep
Nem találkoztam még olyan zenekarral, aminek a történetében annyira meghatározó lenne a személyes tragédiák sorozatának művészetté formálása, mint a Mastodonnál. A Remission, a Crack the Skye, a The Hunter, a Once More ’Round the Sun, az Emperor of Sand és a Hushed and Grim mög...
09. 04. » kritika
AUDREY HORNE: Achilles
Emlékszem, úgy jó másfél évtizeddel ezelőtt milyen elementáris hatást gyakorolt (nem csak) rám egy fesztiválon, a kora délutáni verőfényben a norvég Audrey Horne kb. háromnegyed órás produkciója. Ez nem sokkal a cím nélküli harmadik albumuk megjelenése után történt (máig ...
09. 04. » kritika
AUDREY HORNE:
Achilles
Emlékszem, úgy jó másfél évtizeddel ezelőtt milyen elementáris hatást gyakorolt (nem csak) rám egy fesztiválon, a kora délutáni verőfényben a norvég Audrey Horne kb. háromnegyed órás produkciója. Ez nem sokkal a cím nélküli harmadik albumuk megjelenése után történt (máig ...
09. 04. » kritika
EXUMER: Death Mask Messiah
Most van az a korszak, amikor a metalnak az én generációmat meghatározó alapművei nemcsak klasszikussá értek, hanem túlélve a trendeket megkerülhetetlen referenciává is válnak, egyik a másik után. Nem időssé, hanem időtlenné lesznek: örök darabokká, amelyeket minden generáci...
09. 01. » kritika
EXUMER:
Death Mask Messiah
Most van az a korszak, amikor a metalnak az én generációmat meghatározó alapművei nemcsak klasszikussá értek, hanem túlélve a trendeket megkerülhetetlen referenciává is válnak, egyik a másik után. Nem időssé, hanem időtlenné lesznek: örök darabokká, amelyeket minden generáci...
09. 01. » kritika
FLOTSAM AND JETSAM: Rats in the Temple
A Flotsam elég régi banda. Még a ’80-as évek végén alkottak nekem két kedvenc albumot (Doomsday, No Place), azután a ’90-es évektől egyre inkább eltávolodtunk egymástól: majdnem húsz évig nem igazán értettem, nem szerettem, amit csináltak. A 2010-es évek közepén, az önmag...
08. 31. » kritika
FLOTSAM AND JETSAM:
Rats in the Temple
A Flotsam elég régi banda. Még a ’80-as évek végén alkottak nekem két kedvenc albumot (Doomsday, No Place), azután a ’90-es évektől egyre inkább eltávolodtunk egymástól: majdnem húsz évig nem igazán értettem, nem szerettem, amit csináltak. A 2010-es évek közepén, az önmag...
08. 31. » kritika
HACKETT & ROTHERY: The Roaring Waves
Két legendás gitáros közös instrumentális albuma ez. Steve Hackett a Genesis korai időszakában a progresszív rock számos alapvetését alkotta meg, majd szólóban is káprázatos és ezer felé kalandozó zenéket írt. A nála kilenc évvel fiatalabb Steve Rothery pedig a Marillionnal te...
08. 30. » kritika
HACKETT & ROTHERY:
The Roaring Waves
Két legendás gitáros közös instrumentális albuma ez. Steve Hackett a Genesis korai időszakában a progresszív rock számos alapvetését alkotta meg, majd szólóban is káprázatos és ezer felé kalandozó zenéket írt. A nála kilenc évvel fiatalabb Steve Rothery pedig a Marillionnal te...
08. 30. » kritika
CONVULSIS: Unrepentant Menace
A Convulsis egy fiatal, Michigan államból érkező magas oktánszámú thrash metalt játszó brigád. 2021-ben alakultak egy Plague Years nevű karantén-formációból, amiben a bezártságot vészelték át. A Convulsis már a korai dalaiban is egy sajátos világot épített, amelyben a horror...
08. 30. » kritika
CONVULSIS:
Unrepentant Menace
A Convulsis egy fiatal, Michigan államból érkező magas oktánszámú thrash metalt játszó brigád. 2021-ben alakultak egy Plague Years nevű karantén-formációból, amiben a bezártságot vészelték át. A Convulsis már a korai dalaiban is egy sajátos világot épített, amelyben a horror...
08. 30. » kritika
ALTARAGE: Cogwheel
A 21. század harmadik évtizedében, amikor már úgy tűnik, minden létező zenei extrémitást kimerítettek, nem szabad felelőtlenül „leg”-ekkel dobálódzni, azonban hajlok arra, hogy a spanyol Altarage-et az egyik, ha nem a legextrémebb metalzenekarnak tituláljam, amely valaha felbukk...
08. 30. » kritika
ALTARAGE:
Cogwheel
A 21. század harmadik évtizedében, amikor már úgy tűnik, minden létező zenei extrémitást kimerítettek, nem szabad felelőtlenül „leg”-ekkel dobálódzni, azonban hajlok arra, hogy a spanyol Altarage-et az egyik, ha nem a legextrémebb metalzenekarnak tituláljam, amely valaha felbukk...
08. 30. » kritika
THE NIGHT ETERNAL: Cold Velvet
Kíváncsi leszek, a harmadik albumok közhelyszerűen emlegetett sorsfordító mivolta vajon megvalósul-e a német The Night Eternal esetében. Az biztos, hogy a csillagok még sosem álltak olyan kedvezően a számukra, mint most: az undergroundban amúgy komoly respekttel bíró Ván Recordsszal...
08. 28. » kritika
THE NIGHT ETERNAL:
Cold Velvet
Kíváncsi leszek, a harmadik albumok közhelyszerűen emlegetett sorsfordító mivolta vajon megvalósul-e a német The Night Eternal esetében. Az biztos, hogy a csillagok még sosem álltak olyan kedvezően a számukra, mint most: az undergroundban amúgy komoly respekttel bíró Ván Recordsszal...
08. 28. » kritika
MARILYN MANSON: One Assassination Under God – Chapter 2
Nagyon vártam, hogy a zseniális első rész és a fantasztikus koncert után, mit tesz le Manson az asztalra. Elfogult vagyok vele, hisz több mint 30 éve a legnagyobb kedvenceim között van, amit az elmúlt évek fiaskói sem tudtak megváltoztatni. Egy újabb Antichristot ugyan már nem szabad...
08. 28. » kritika
MARILYN MANSON:
One Assassination Under God – Chapter 2
Nagyon vártam, hogy a zseniális első rész és a fantasztikus koncert után, mit tesz le Manson az asztalra. Elfogult vagyok vele, hisz több mint 30 éve a legnagyobb kedvenceim között van, amit az elmúlt évek fiaskói sem tudtak megváltoztatni. Egy újabb Antichristot ugyan már nem szabad...
08. 28. » kritika
OLIVER ZISKO: PLAN(e)T-based
Ziskó Olivért metal vonalon a legtöbben a Sear Blissből ismerhetik, de számtalan lemezen szerepelt, számtalan zenei irányzatban, s jó ideje készít szólóalbumokat is, melyek közül ez a negyedik.
A számos közreműködővel készült anyag progresszív rock/metal, jazz és fúziós z...
08. 26. » kritika
OLIVER ZISKO:
PLAN(e)T-based
Ziskó Olivért metal vonalon a legtöbben a Sear Blissből ismerhetik, de számtalan lemezen szerepelt, számtalan zenei irányzatban, s jó ideje készít szólóalbumokat is, melyek közül ez a negyedik. A számos közreműködővel készült anyag progresszív rock/metal, jazz és fúziós z...
08. 26. » kritika
CRIME ZONE: Beach Thrash
A Crime Zone egy rövid múltú, de annál szórakoztatóbb norvég thrash-banda: a trondheimi underground egyik legjobb crossover mutánsa. Zeneileg nem találtak fel semmi újat, én például – korszerűbb megoldásokkal persze – nagyon a D.R.I. / S.O.D. / M.O.D.-vonalat hallom benne. Ami meg...
08. 21. » kritika
CRIME ZONE:
Beach Thrash
A Crime Zone egy rövid múltú, de annál szórakoztatóbb norvég thrash-banda: a trondheimi underground egyik legjobb crossover mutánsa. Zeneileg nem találtak fel semmi újat, én például – korszerűbb megoldásokkal persze – nagyon a D.R.I. / S.O.D. / M.O.D.-vonalat hallom benne. Ami meg...
08. 21. » kritika
REZN: Cycles in the Infinite Dream
A chicagói Rezn azon lassan égő produkciók közé tartozik, akik nagyon folyamatos pályaívvel, lemezről-lemezre emelik a tétet, miközben saját hangzásuk is egyre markánsabbá, magával ragadóvá válik. Márpedig egy olyan telített műfajban, mint a pszichedelikus stoner/doom, az ember...
08. 18. » kritika
REZN:
Cycles in the Infinite Dream
A chicagói Rezn azon lassan égő produkciók közé tartozik, akik nagyon folyamatos pályaívvel, lemezről-lemezre emelik a tétet, miközben saját hangzásuk is egyre markánsabbá, magával ragadóvá válik. Márpedig egy olyan telített műfajban, mint a pszichedelikus stoner/doom, az ember...
08. 18. » kritika
COMBICHRIST: The Venom In The Mouth Of God
Általában mindig várakozással tekintek egy-egy új Combichrist-albumra. Az almúlt húsz évben megbízható zászlóshajói voltak az általuk képviselt EBM/industrial stílusnak, bár azért időnként hullámzó minőségben. Stílusteremtő bandáról beszélünk, az aggrotech/hellektro von...
08. 18. » kritika
COMBICHRIST:
The Venom In The Mouth Of God
Általában mindig várakozással tekintek egy-egy új Combichrist-albumra. Az almúlt húsz évben megbízható zászlóshajói voltak az általuk képviselt EBM/industrial stílusnak, bár azért időnként hullámzó minőségben. Stílusteremtő bandáról beszélünk, az aggrotech/hellektro von...
08. 18. » kritika
ZAN/CODY: Beautiful ’N Damned
Féltem, hogy mit kapok ettől a lemeztől. A Shotgun Messiah iszonyat nagy kedvencem volt a ’90-es évek elején, különösen a harmadik lemez (Violent New Breed, 1993), amin két favorit stílusomat a sleeze/dirty rock és electro industrial elemeket vegyítették, abszolút korszakalkotó mód...
08. 06. » kritika
ZAN/CODY:
Beautiful ’N Damned
Féltem, hogy mit kapok ettől a lemeztől. A Shotgun Messiah iszonyat nagy kedvencem volt a ’90-es évek elején, különösen a harmadik lemez (Violent New Breed, 1993), amin két favorit stílusomat a sleeze/dirty rock és electro industrial elemeket vegyítették, abszolút korszakalkotó mód...
08. 06. » kritika
SINNER: Boom Bang Goodbye
Az új Sinner-lemezzel az énekes / basszer / producer / dalszerző / főnök Mat Sinner számára eljött a búcsú pillanata – no nem a zenéléstől, a koncertezéstől és stúdiós munkáktól, hanem csak ettől a brandtől, amit a ’80-as évek eleje óta építgetett szorgalmasan. A ...
08. 03. » kritika
SINNER:
Boom Bang Goodbye
Az új Sinner-lemezzel az énekes / basszer / producer / dalszerző / főnök Mat Sinner számára eljött a búcsú pillanata – no nem a zenéléstől, a koncertezéstől és stúdiós munkáktól, hanem csak ettől a brandtől, amit a ’80-as évek eleje óta építgetett szorgalmasan. A ...
08. 03. » kritika
FUMING MOUTH: The Ringing Bell
A miltowni Fuming Mouth a Black Breath óta a leghatásosabb olyan zenekar, amelyik alapvetően a hardcore/punk szubkultúrából érkezik, és közben mégis a death metal hangzását, hagyatékát formálja saját képére. Ebben a szűk keresztmetszetben egész színterek alakultak ki az elmúlt ...
08. 03. » kritika
FUMING MOUTH:
The Ringing Bell
A miltowni Fuming Mouth a Black Breath óta a leghatásosabb olyan zenekar, amelyik alapvetően a hardcore/punk szubkultúrából érkezik, és közben mégis a death metal hangzását, hagyatékát formálja saját képére. Ebben a szűk keresztmetszetben egész színterek alakultak ki az elmúlt ...
08. 03. » kritika
NORTH SEA ECHOES: How to Cast a Shadow
Az amerikai Fates Warning a progresszív metal egyik legkiválóbb zenekara. Alapító-gitáros-zeneszerzője, Jim Matheos régóta ír szólóban, különféle projektekben is zenéket, ahogy az 1988-ban belépett énekes, Ray Alder is számos egyébbel foglalkozott az évek során a Fates mellet...
07. 27. » kritika
NORTH SEA ECHOES:
How to Cast a Shadow
Az amerikai Fates Warning a progresszív metal egyik legkiválóbb zenekara. Alapító-gitáros-zeneszerzője, Jim Matheos régóta ír szólóban, különféle projektekben is zenéket, ahogy az 1988-ban belépett énekes, Ray Alder is számos egyébbel foglalkozott az évek során a Fates mellet...
07. 27. » kritika
QUICKSAND: Bring On The Physics
Bár közhelynek hat, mégsem lehet elégszer leírni, hogy a Quicksand nélkül nem pusztán elmesélhetetlen lenne a poszthardcore története, hanem eljátszhatatlan is. Azzal, hogy a hardcore/punk legenda Walter Schreifels a Moondog 1990-es demója után sem mondott le arról, hogy tovább f...
07. 17. » kritika
QUICKSAND:
Bring On The Physics
Bár közhelynek hat, mégsem lehet elégszer leírni, hogy a Quicksand nélkül nem pusztán elmesélhetetlen lenne a poszthardcore története, hanem eljátszhatatlan is. Azzal, hogy a hardcore/punk legenda Walter Schreifels a Moondog 1990-es demója után sem mondott le arról, hogy tovább f...
07. 17. » kritika
PSYCROPTIC: The Pulse of Annihilation
Amikor kiderült, hogy a tasmán tech‑death ördög, a Psycroptic a Metal Blade‑hez igazol, már lehetett látni, hogy itt valami komoly dolog jön. A felvezető kislemezek alapján gyakorlatilag borítékoltam is, hogy betalál. Mondjuk a két nóta közül az Architects of Extinction nem ...
07. 16. » kritika
PSYCROPTIC:
The Pulse of Annihilation
Amikor kiderült, hogy a tasmán tech‑death ördög, a Psycroptic a Metal Blade‑hez igazol, már lehetett látni, hogy itt valami komoly dolog jön. A felvezető kislemezek alapján gyakorlatilag borítékoltam is, hogy betalál. Mondjuk a két nóta közül az Architects of Extinction nem ...
07. 16. » kritika
MARTYRS SAINT: From Strength To Strength
A brit thrash a ’80-as évek végén és a ’90-es elején még komoly erőt képviselt, de a 2000-es évekre gyakorlatilag széthullott. Az olyan nagy nevek, mint a Sabbat, a Xentrix, az Onslaught vagy az Acid Reign, eltűntek vagy átalakultak, a színtér pedig szétszóródott. A 2010-es éve...
07. 13. » kritika
MARTYRS SAINT:
From Strength To Strength
A brit thrash a ’80-as évek végén és a ’90-es elején még komoly erőt képviselt, de a 2000-es évekre gyakorlatilag széthullott. Az olyan nagy nevek, mint a Sabbat, a Xentrix, az Onslaught vagy az Acid Reign, eltűntek vagy átalakultak, a színtér pedig szétszóródott. A 2010-es éve...
07. 13. » kritika
JOE HOLMES: Joe Holmes
Az idén 63 éves amerikai gitáros nevét itthon a legtöbben akkor hallottuk először, amikor Ozzy Osbourne 1995-ös Ozzmosis albumának megjelenése után Zakk Wylde helyén bukkant fel a Madman turnécsapatában. Pedig emberünk nem a semmiből katapultálva érkezett Ozzy mellé: David Lee Rot...
07. 12. » kritika
JOE HOLMES:
Joe Holmes
Az idén 63 éves amerikai gitáros nevét itthon a legtöbben akkor hallottuk először, amikor Ozzy Osbourne 1995-ös Ozzmosis albumának megjelenése után Zakk Wylde helyén bukkant fel a Madman turnécsapatában. Pedig emberünk nem a semmiből katapultálva érkezett Ozzy mellé: David Lee Rot...
07. 12. » kritika
WAILIN STORMS: The Arsonist
Bár ez már az ötödik albuma a jelenleg Észak-Karolina államban lakozó, kb. 2011-ben alapított Wailin Stormsnak, én most találkoztam velük először. Hogy egyáltalán találkoztunk, annak alighanem az az oka, hogy ez az első lemezük a Season Of Mist kiadónál, ami szintlépés számu...
07. 10. » kritika
WAILIN STORMS:
The Arsonist
Bár ez már az ötödik albuma a jelenleg Észak-Karolina államban lakozó, kb. 2011-ben alapított Wailin Stormsnak, én most találkoztam velük először. Hogy egyáltalán találkoztunk, annak alighanem az az oka, hogy ez az első lemezük a Season Of Mist kiadónál, ami szintlépés számu...
07. 10. » kritika
DEEP PURPLE: Splat!
Egy-egy hangszeres kulcspozícióban történő személyi változás, netán énekescsere nem egyszer jelent valódi korszakhatárt bizonyos zenekarok életében – kevesebb szó esik ugyanakkor a producerekről, akik néha szintén tudnak korszakos jelentőségű nyomot hagyni némely formációk ...
07. 07. » kritika
DEEP PURPLE:
Splat!
Egy-egy hangszeres kulcspozícióban történő személyi változás, netán énekescsere nem egyszer jelent valódi korszakhatárt bizonyos zenekarok életében – kevesebb szó esik ugyanakkor a producerekről, akik néha szintén tudnak korszakos jelentőségű nyomot hagyni némely formációk ...
07. 07. » kritika
RIVERBEND: Second Episode
Ígérem, nem fogom leírni mennyire termékeny dalszerző Dudás Tomi! Ez úgyis kiderült már a vele készült interjúból (lásd márciusi számunkban), így ugorjunk is egyből fejest a legújabb anyagába, amit ezúttal a Riverbend tagságával hozott ki. Azzal a Riverbenddel, ami valójában...
07. 07. » kritika
RIVERBEND:
Second Episode
Ígérem, nem fogom leírni mennyire termékeny dalszerző Dudás Tomi! Ez úgyis kiderült már a vele készült interjúból (lásd márciusi számunkban), így ugorjunk is egyből fejest a legújabb anyagába, amit ezúttal a Riverbend tagságával hozott ki. Azzal a Riverbenddel, ami valójában...
07. 07. » kritika